A laborvizsgálatok és laboreredmények
A laborvizsgálatok típusainak és azok eredményeinek ismerete segíthet abban, hogy időben diagnosztizáljanak súlyos betegségeket.
A szív- és érrendszeri betegségek mind a megbetegedések számát, mind a halálozást tekintve vezető helyet foglalnak el világszerte: a szívinfarktus, a mellkasi fájdalmat okozó koszorúér-szűkület, a szívelégtelenség, a ritmuszavarokat kiváltó szívelváltozások, valamint az általános érelmeszesedés, a féloldali bénulást okozó agyi érelzáródás (stroke), az agyér-elmeszesedés, az érszűkület. Mindegyik betegség kialakulásának a háttérben érrendszeri elváltozások állnak, többek között az erek falának elzsírosodása, majd elmeszesedése.
Szív- és érrendszeri problémákat idéznek elő hosszútávon a kezeletlen, tartósan fennálló magas vérnyomás, a dohányzás, az elhízás, a mozgásszegény életmód, a cukorbetegség vagy a vér emelkedett koleszterinszintje.
A laborvizsgálatok típusainak és azok eredményeinek ismerete segíthet abban, hogy időben diagnosztizáljanak súlyos betegségeket.
A monocita fehérvérsejtek fontos szerepet játszanak az immunrendszer védekezésében, felismerik és elpusztítják a kórokozókat, elősegítik a gyógyulást.
A vérnyomáscsökkentés módjai segítenek elkerülni a magas vérnyomás okozta szív-érrendszeri betegségeket, életveszélyes állapotokat.
A vérvétel számos esetben indokolt, a BENU cikkéből kiderül, milyen információkhoz juthatunk ebből a laborvizsgálatból.
A mellkasi fájdalmat többféle jelzővel szokták illetni: éles, szúró, nyomó vagy épp hasító. Annak ellenére, hogy elsőre ijesztőnek tűnhet, nem kell azonnal pánikba esnünk, hiszen a mellkasi fájdalom nem minden esetben a szívinfarktus vagy valamilyen más szívprobléma tünete.
Mivel a pulzusnak nagy jelentősége van, cikkünkben bemutatjuk, hogyan kell helyesen megmérni, továbbá az is kiderül, hogy milyen problémákra utalhatnak a normálistól eltérő értékek.
A BENU cikkéből megtudhatja, mi okozza a szívizomgyulladást, mit tehetünk ellene, és hogyan előzhetjük meg a szív leggyakoribb betegségeit.
Sápadtság, fáradékonyság és kimerültség – ezek lehetnek a vérszegénység tünetei is. Amennyiben ilyen jeleket tapasztalunk magunkon, fokozottan kell figyelnünk az étkezésünkre, hiszen a megfelelő étrenddel mérsékelhetjük a szimptómákat.
A hemoglobin egy vastartalmú fehérjemolekula, mely a vörösvérsejtekben található, és részt vesz az oxigén és széndioxid szállításban. Amennyiben túl magas a hemoglobin szintünk, abból különféle egészségügyi problémák adódhatnak.
A hemoglobin felel az oxigén és a széndioxid szállításáért a szervezetünkben. Amennyiben az értéke alacsony, az különféle panaszokhoz vezethet. Nézzük, miért veszélyes, ha alacsony a hemoglobin szintje.