Módszerek az agyi vérkeringés javításához

Az agyunk az egyik legösszetettebb szervünk. Becslések szerint több mint 80 milliárd agysejtet tartalmaz, és ezek mindegyike több mint 40 ezer szinapszist ér el a nyúlványaival, ami bámulatos mennyiségű összeköttetést tesz lehetővé. Ez a galaxisnyi rendszer azonban nemcsak csodálatos, hanem érzékeny is: ha nem jut elég oxigénhez a keringés által, az súlyos egészségügyi következményekkel járhat.

Érdemes minden tünetre odafigyelni, a legelső, kisebb jelzésektől kezdve a súlyosabb panaszokig. Cikkünkben bemutatjuk, hogy miért rendkívül fontos a megfelelő agyi véráramlás, mik lehetnek a rossz agyi vérellátás tünetei és okai, illetve milyen módszerekkel érhető el az agyi keringés javítása.

A vérkeringés szerepe az agyban

Az agy munkája rengeteg oxigént és glükózt igényel, amit a vérellátás útján kaphat meg. Érdekesség, hogy bár az agy csupán a testsúly nagyjából 2 százalékát, közel 1400 grammot nyom, a keringő vérmennyiség 15-20 százaléka kerül az agyba.

Egészséges agy esetén percenként átlagosan 600-700 ml vér folyik át a fej ütőerein, és 100-200 ml a gerinc-agyalapi rendszeren. Amennyiben valamilyen tényező a keringésben zavart idéz elő, tehát a központi idegrendszer nem tud ennyi vérhez jutni, nagyon hamar jelentkezhetnek tünetek, sőt akár az agy is károsodást szenvedhet.

Szerencsére vannak olyan „biztosítékok” az agyban, amelyek ilyenkor igyekeznek mérsékelni a károkat, ám a hirtelen fellépő súlyos keringési zavarok (pl. sztrók vagy baleseti sérülés révén) vagy a krónikus keringési problémák (többek között az érelmeszesedés) miatt kialakuló oxigén- és tápanyaghiány visszafordíthatatlan károsodást is okozhat.

Az agyi keringésre fordított figyelem valamennyi korosztály számára elengedhetetlen a megfelelő koncentrációhoz a mindennapokban, időskorban pedig a szellemi frissesség megőrzésének kulcsa lehet.

Vegyük sorra, milyen tüneteket tapasztalhatunk, ha nem megfelelő az agyunk vérellátása, és mi minden válthatja ki ezeket!

A nem megfelelő agyi vérellátás okai

Számos oka lehet annak, ha az agyunk nem kap elegendő vért, így nem tudja maradéktalanul ellátni a feladatait. Az akut, vagyis hirtelen fellépő okok közé tartozhat egy artéria falának szakadása baleseti sérülés vagy más tényezők miatt, esetleg vérrögök megjelenése a szervezetben (nem feltétlenül az agyban, hanem akár máshol, ahol akadályozzák a véráramlást az agy felé).

Ezeken kívül a véredények gyulladása, érszűkület, kötőszöveti betegségek, gerincproblémák, vagy olyan krónikus betegségek is állhatnak a csökkent agyi vérkeringés hátterében, mint a diabétesz.

Milyen tünetekkel jelentkezik?

Az agyi vérkeringési problémáknak éppúgy lehetnek eleinte enyhe, atipikus tüneteik, mint igen súlyosak és látványosak, amelyekből egyértelmű, hogy azonnali orvosi beavatkozásra van szükség.

Az enyhe panaszok közé tartozik a lanyhuló koncentráció, a gyengeség, a szédülés, a zavartság, az ingerlékenység, a feledékenység, a fejfájás; a súlyosabbak közé pedig az egyensúlyzavar, a látászavar, az izomgyengeség, a görcsök megjelenése, valamint a fél arc vagy akár egy teljes testfél bénulása.

A hirtelen elzáródás mindenképpen súlyos panaszokat okoz. Ha az érintett nem tud szimmetrikusan mosolyogni vagy mozogni, a szájának vagy az egyik szemének sarka jellegzetesen lekonyul, nem tudja felemelni mindkét karját, zavarossá válik a beszéde vagy nem tud megszólalni, esetleg egyensúlyzavar, járási nehézség, fejfájás, látászavar jelentkezik nála, akkor az sztrókra vagy átmeneti ischaemiás rohamra (TIA-nak rövidített transiens ischaemiás attackra) utalhat. A TIA és a sztrók közötti legfőbb különbség, hogy előbbinél viszonylag gyorsan elmúlnak a tünetek, utóbbinál akár perceken is múlhat a súlyos agykárosodás elkerülése vagy akár az életben maradás – tehát súlyos agyi keringési panaszok esetén minél előbb mentőt kell hívni.

Bevált módszerek az agyi vérkeringés javítására

Az emberiség már évezredek óta kutatja a legjobb keringésjavító módszereket. A terápia a helyzet súlyosságától és az egyéni körülményektől függően történhet természetes módon vagy szakorvosi javaslat alapján agyi vérkeringés javító gyógyszerekkel – vagy a leggyakrabban ezek kombinációjával.

Életmódbeli változtatások

A megfelelő folyadékbevitel hozzájárul az optimális vérnyomáshoz és agyi vérkeringéshez. Érdemes naponta legalább 2 liter folyadékot magunkhoz venni – bár az igények egyénenként széles keretek között változhatnak –, lehetőleg vízből vagy védő hatású antioxidánsokban gazdag zöld teából.

A kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás az agyi vérkeringést is támogatja. Az agynak rengetegféle tápanyagra van szüksége, melyeknek a hiánya akár már rövid távon is megmutatkozhat: az omega-3 zsírsavak, az E-vitamin, a folsav, a karotinoidok és a flavonoidok rengeteget tesznek a fitt agyért. A leveles és másfajta zöldségekben, bogyós gyümölcsökben, dió- és mogyorófélékben, teljes értékű gabonában, olívaolajban, baromfihúsban, halakban és hüvelyesekben gazdag étrend – vagyis például a mediterrán étrend – gondoskodhat mindezeknek a tápanyagoknak a folyamatos pótlásáról.

A sóbevitel csökkentése ugyancsak hozzájárul az agyi vérkeringés serkentéséhez, csakúgy, mint a multivitaminok és étrendkiegészítők szedése – különösen azoké, melyek olyan keringésjavítókat tartalmaznak, mint az omega-3 zsírsavak vagy a ginkgo biloba.

A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás szintén kulcsszerepet játszik az agy egészségének megőrzésében, mivel az alapvető regenerációs folyamatok ilyenkor mennek végbe. A rendszeres testmozgás az egyik leghatékonyabb agyi vérkeringésjavító, ráadásul – a többi megemlített életmódbeli változtatáshoz hasonlóan – nem csupán az agynak tesz jót, hanem a szervezetünk egészének is. Az agyi vérkeringés javítása tornával is elképzelhető, kifejezetten ezt célzó gyakorlatokkal.

Mikor van szükség gyógyszeres kezelésre?

Minden esetben szakorvos dönthet arról, hogy szükség van-e gyógyszeres kezelésre az agyi vérkeringés fokozásához. Ehhez a háttérben gyanított októl függően olyan vizsgálatok szükségesek, mint vérvétel, EKG, ultrahang, CT vagy MR angiográfia. A vérhígítók és az értágítók az agyi keringés javítására leggyakrabban használt készítmények, de a további érkárosodások megelőzésére koleszterint és a vérnyomást csökkentő szerekre is szükség lehet. Az agyi keringés javítása vény nélkül kapható termékekkel is elősegíthető, melyek szakember ajánlásával akár a terápia kiegészítői is lehetnek.

Fontos a folyamatos stimuláció

Noha a pihenésnek is fontos szerepe van az agyi vérkeringés helyreállításában és egyensúlyának megőrzésében, az idegsejteknek „edzésben is kell maradniuk”. A folyamatos tanulás és a szellemi koncentrációt igénylő tevékenységek – például nyelvtanulás, sudoku, rejtvényfejtés, társasjátékok – rengeteget segíthetnek ebben.

Ügyeljünk a kockázati tényezőkre!

Az agyi vérkeringési zavarok bizonyos kockázati tényezőin sajnos nem tudunk változtatni. Ilyen például a kor, hiszen az idő múlásával hajlamosabbá válunk rá, vagy éppen a nem, mivel a férfiaknál gyakrabban fordul elő sztrók, mint a nőknél. A családi kórtörténet is árulkodhat érelmeszesedési vagy éppen sztrókhajlamról.

Jó hír viszont, hogy a legtöbb rizikófaktor mindennapi tudatos döntések nyomán visszaszorítható vagy akár ki is iktatható. A stressz, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az egészségtelen (transzzsírokban, telített zsírsavakban, sóban, cukorban gazdag) táplálkozás, a többszörösen feldolgozott élelmiszerek mind kiiktatható kockázati tényezőt jelentenek.

Figyeljünk fokozottan az agyi vérkeringési zavarok jeleire, ha magas vérnyomással, diabétesszel, magas koleszterinszinttel vagy artériákat érintő betegséggel élünk, esetleg korábban volt már ilyen jellegű problémánk! Időskorban vagy krónikus stressz esetén is érdemes napi szinten támogatnunk az agyi vérkeringésünket, akár az első kellemetlen tünetek jelentkezésekor, akár megelőzésképpen.

Összegzés

Agyunk munkája viszonylag sok oxigént és tápanyagot igényel, amit a vérellátás útján kaphat meg. Ha valamilyen tényező zavart idéz elő a keringésben, nagyon hamar jelentkezhetnek a kellemetlentől az életveszélyesig terjedő tünetek.

A nem megfelelő agyi vérellátás lehetséges okai lehetnek például: egy artéria falának szakadása baleseti sérülés vagy más tényezők miatt, vérrögök megjelenése a szervezetben, a véredények gyulladása, érszűkület, kötőszöveti betegségek, gerincproblémák, vagy olyan krónikus betegségek, mint a diabétesz.

Az enyhe panaszok közé tartozik a lanyhuló koncentráció, a gyengeség, a szédülés, a zavartság, az ingerlékenység, a feledékenység, a fejfájás; a súlyosabbak közé pedig az egyensúlyzavar, a látászavar, az izomgyengeség, a görcsök megjelenése, valamint a fél arc vagy akár egy teljes testfél bénulása.

Bevált módszerek az agyi vérkeringés javítására a megfelelő folyadékbevitel, az egészséges táplálkozás, a sóbevitel csökkentése, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás és a rendszeres testmozgás. Kerülendő a stressz, a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Az agyi keringés javítása vény nélkül kapható termékekkel is elősegíthető, melyek szakember ajánlásával akár a gyógyszeres terápia kiegészítői is lehetnek.