A laborvizsgálatok és laboreredmények

Vérvételre már nem csupán betegségek fennállása esetén van szükség, hanem meghatározott időközönként indokolt szűrővizsgálatként is elvégezni, hogy az esetleg lappangva fennálló kórképeket korán felismerjük. A laborvizsgálatok azonban nem csupán vérvételből állnak, hiszen bizonyos esetekben szükségessé válik a vizelet, a széklet és a gerincvelő folyadék vizsgálata is.

Alapvetően az általános egészségi állapot felmérése és az esetleges rendellenességek kiszűrése érdekében van szükség laborvizsgálatokra, melyekre ajánlott évente időt szakítani. A gerincvelő folyadék vizsgálata számos idegrendszeri betegség diagnózisához nélkülözhetetlen. Székletvizsgálattal megállapítható, hogy normális-e a bélflóránk, továbbá kimutatható a kórokozók jelenléte.

Cikkünkben pontosabb képet adunk arról, hogy mikor milyen laborvizsgálatok elvégzése indokolt, továbbá tárgyaljuk, hogy az adott laboreredmények mire utalhatnak.

Mit mutatnak meg a laborvizsgálatok?

Vérkép

Célja

A vérvétel célja, hogy a kezelőorvos olyan vizsgálati eredményeket és paramétereket kapjon, melyekhez képalkotó és testi vizsgálatokkal nem jutna hozzá, és amelyek segítik a diagnózis felállítását.

Hogyan történik?

Egyes vizsgálatokat éhgyomorra kell végezni, vagyis a beteg a vérvétel előtti 9-12 órában ne egyen, és ne igyon. Ez azt is jelenti, hogy a vitaminok, táplálékkiegészítők szedése sem javasolt, és a dohányzást is ajánlott mellőzni.

A vérvétel során a nővér felhelyez egy érelszorítót a karra, amit előbb lefelé irányuló helyzetbe tesz, lefertőtleníti a mintavétel helyét, végül egy vékony tűvel szúrást ejt. Miután megvan a szükséges vérmennyiség, a nővér kihúzza a tűt, és gézt szorít a területre.

Mikorra lesz eredmény?

A leletkiadás általában 24 órán belül történik a legtöbb esetben, de egyes vizsgálatok csak hosszabb idő után készülnek el.

Következő lépések?

A kapott lelettel vissza kell mennünk a vérvételt elrendelő orvoshoz, aki az eredmények alapján fel tudja állítani a diagnózist, vagy további vizsgálatokat tud elrendelni.

Vizeletvizsgálat

Célja

A vizeletvizsgálat sokféle betegség diagnosztikájában nyújthat segítséget, illetve azok lefolyásával kapcsolatban is fontos adatokat szolgáltat. A legtöbb esetben különféle vese és húgyúti betegségek és prosztatagyulladás esetén szokták kérni a vizeletvizsgálat elvégzését.

Hogyan történik?

A vizeletvizsgálathoz a reggeli, középsugaras vizelet az ideális, de bizonyos esetekben kifejezetten az ürítés elejéről kérik a mintát. A labornak kb. 0,5-1 deciliterre van szüksége, amit egy steril edényben kell gyűjteni. Előkészületekre általában nincs szükség, mindössze a mintaadás előtt ajánlott alaposan megtisztítani a nemi szerveket, nehogy valamilyen kórokozó kerüljön a mintába.

Mikorra lesz eredmény?

A leletkiadás általában 24 órán belül történik.

Következő lépések?

Az eredmények kézhezvétele után menjünk vissza az orvosunkhoz, aki az értékek alapján el tud rendelni további vizsgálatokat, vagy meg tudja kezdeni a kezelést.

Székletvizsgálat

Célja

Az esetleges kórokozók, baktériumok, vírusok, paraziták és gombák felkutatása, illetve a vér jelenlétének a megállapítása. A vizsgálati lelet alapján igazolható az adott kórokozók jelenléte, illetve a vér jelenléte a székletben gyomor és nyombélfekélyre, gyulladásos bélbetegségre és daganatra is utalhat, ami további vizsgálatok elvégzését teszi szükségessé. 

Hogyan történik?

A székletmintát a napi első székelés alkalmával kell levenni. Erre a célra a gyógyszertárakban lehet kapni speciális tartályokat, melyek egy kis kanalas kupakkal vannak ellátva. Ezekkel lehet összegyűjteni a mintát. A mintavétel során fokozottan kell figyelnünk, hogy a széklet azon részéből vegyük, ami nem érintkezett a WC-csészével.

Alapvetően semmilyen speciális előkészületre nincs szükség, de érdemes egyeztetni a mintát kérő orvossal.

Mikorra lesz eredmény?

A vizsgálat összetettségétől függ a leletkiadás időtartama, ami akár 1 hét is lehet.

Következő lépések?

Az eredmények kézhezvétele után keressük fel a kezelőorvosunkat.

Gerincvelő folyadék

Célja

Ennek a vizsgálatnak a célja elsősorban az, hogy diagnosztizáljuk a központi idegrendszert érintő betegségeket.

Hogyan történik?

A lumbálpunkcióhoz általában ülő helyzetben, előre hajolva, a fejet lehajtva és a karokat a térd alatt összekulcsolva kell elhelyezkedni, de fekvő helyzetben felhúzott lábakkal is elvégezhető. A mintát a 3. és 4. vagy 4. és 5. háti csigolyák között veszik le, miután lefertőtlenítették és érzéstelenítették a területet. Az orvos ezután egy hosszú vékony tűt szúr a csigolyák közé, majd leszívja a gerincvelői folyadékot.

Az eljárás 5-10 percet vesz igénybe. Az előkészületeket tekintve arra kell figyelni, hogy ne éhgyomorral érkezzünk, és sok vizet fogyasszunk.

Következő lépések?

A mintavétel után elengedhetetlen az ágynyugalom, ami kb. 8 óra fekvést jelent. Ez idő alatt igyunk sok vizet, így megelőzhetjük a vizsgálat utáni mellékhatásokat.

A laboreredmények részletei

A vérlabor eredményei

Egy vérvétel során számos értéket néznek: a fehér- és vörösvérsejtektől, illetve vérlemezkéktől kezdve vércukron, vérzsíron és vesefunkción át a süllyedésig és bizonyos hormonok szintjéig. A vizsgált értékekről részletesebben ide kattintva olvashatunk.

A székletvizsgálat mutatói

Ennél a fajta vizsgálatnál a széklet színét, állagát és szagát veszik górcső alá. A normális széklet jellemzői:

• Állag: puha
• Szín: középbarna
• Súly: 300 g/nap alatti
• Zsírtartalom: 7 g/nap alatti, nem több, mint a fogyasztott zsírmennyiség 15 százaléka

Fekete székletet indokolhatja emésztett vér, amit elsősorban a gyomor-bél traktus felső részéből, így a nyelőcsőből, a gyomorból és a nyombélből induló vérzés okoz. Ha az alsó bélszakaszban van elváltozás, akkor piros vér látható a székletben, míg a világos színű széklet a máj, az epe vagy a hasnyálmirigy megbetegedésére utal. A zöld székletet okozhatják baktériumok, a sárgás zsíros állagú hátterében zsíremésztési zavar vagy élelmiszer intolerancia állhat. Természetesen mikrobiológiai vizsgálatokat is végeznek, melyek során baktériumok, paraziták és vírusok után kutatnak.

A vizeletvizsgálat paraméterei

Általánosságban a vizelet albumin, cukor, genny, nitrit, urobilinogén, bilirubin, aceton, vizeletüledékek tartalmát szokták vizsgálni, továbbá vizelet fajsúlyát, pH-értékét, és a kiválasztott anyagokat.

• Fajsúly – normál érték: 1,002-1,03 g/ml
• Fehérje – normál érték: <0,3 g/ml
• Aceton – normál érték: negatív
• Bilirubin – normál érték: negatív
• Nitrit – normál érték: negatív
• Urobilinogen – normál érték: 17 mmol/l alatt

A vizelet fajsúlya függ a folyadékbeviteltől és a veseműködéstől, a vizeletben található fehérje emelkedés is elsősorban a vese funkció zavarára utal. A fokozott nitrit tartalom húgyúti fertőzés következménye lehet. A fokozott vizelet aceton a sejtanyagcsere zavarát jelzi, és rosszul kontrollált diabéteszben is magas lehet. A vizelet üledékben észlelhető emelkedett vörösvérsejt vese- vagy húgyúti betegségre utal, míg a fehérvérsejtek magas száma húgyúti fertőzésre hívja fel a figyelmet.

A gerincvelő labor főbb értékei

A lumbálpunkció során a gerincvelő folyadékot vizsgálják meg, ami ideális esetben víztiszta és színtelen. Normál esetben az összefehérje-tartalom 15-45 mg/100 ml közötti, a cukortartalom nagyjából az egyidőben levett vércukor fele, vagyis 2-3 mmol/l, a fehérvérsejtek mennyisége 0-5 közötti, a folyadék továbbá nem tartalmaz sem vörösvértesteket, sem baktériumokat. Elszíneződése, illetve az értékek eltérése a normálistól különböző betegségek jelenlétére utalhat.

• Sárgás zavaros:
  • ok: gennyes agyhártyagyulladás
  • neutrofil leukocita: emelkedett
  • limfocita: enyhén emelkedett vagy normális
  • fehérje: emelkedett
  • glükóz: csökkent
• Tiszta:
  • ok: vírusos agyhártyagyulladás
  • neutrofil leukocita: enyhén emelkedett vagy normális
  • limfocita: emelkedett
  • fehérje: enyhén emelkedett vagy normális
  • glükóz: normális
• Sárgás és viszkózus:
  • ok: gümőkórós agyhártyagyulladás
  • neutrofil leukocita: enyhén emelkedett
  • limfocita: emelkedett
  • fehérje: emelkedett
  • glükóz: jelentősen csökkent
• Sárgás és viszkózus:
  • ok: gombás agyhártyagyulladás
  • neutrofil leukocita: enyhén emelkedett vagy normális
  • limfocita: emelkedett
  • fehérje: enyhén emelkedett vagy normális
  • glükóz: csökkent vagy normális

Összegzés

A különböző szűrővizsgálatoknak hála időben fény derülhet a betegségek jelenlétére, illetve könnyen felismerhetővé válnak a betegségmegelőző állapotok. Ennek köszönhetően már akkor megkapjuk a szükséges kezelést és segítséget, amikor még nem jelentkeztek panaszok. Épp ezért nem ajánlott a tesztek halogatása. A kapott lelettel mindig menjünk vissza a kezelőorvosunkhoz, aki az eltérések láttán pontosan tudni fogja, hogy milyen további teendők szükségesek.