A fejfájás sajnos igencsak megnehezítheti a mindennapokat. Csökkenhet a koncentrációs képességünk, ami a munkateljesítményünkre és a magánéletünkre is rányomhatja a bélyegét. Mostani cikkünkben kifejtjük, hogy miért nem szabad félvállról venni a fejfájást, milyen betegségek állhatnak a hátterében, mire utalhat a fájdalom helye, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni vele. A legfontosabb azonban: a fejfájás egy kezelhető probléma, tehát nem kötelező együtt élni a negatív következményeivel.
Miért nem szabad félvállról venni a fejfájást?
Érdemes kiemelten odafigyelnünk a fejfájások típusaira – a fájdalom pontos helyére és intenzitására –, és orvoshoz fordulni, ha a fájdalom már legalább 4-5 napja (vagy akár hosszú hetek óta) tart. Azonnal orvosi segítségre van szükség, ha a fejfájást ájulás, izomgyengeség, vagy bénulás kíséri. A legtöbb fejfájás ugyan átmeneti, és akár az időjárás változása is okozhatja, időnként súlyos betegséget is jelezhet.
Elsődleges fejfájás
Elsődleges fejfájásról beszélünk akkor, ha nem egy másik betegség tünete, hanem önmagában jelentkező probléma. Általában az érintett terület túlzott aktivitása vagy problémái váltják ki. Az ilyen fejfájások típusai például a ciklikus mintázatokban jelentkező cluster fejfájás, a migrén, az egyéb tünetekkel is járó aurás migrén, a szorításérzetről ismert tenziós fejfájás, valamint a hirtelen féloldali rohamokban jelentkező trigemino-autonóm fejfájás.
Megkülönböztethetjük egymástól az epizodikus fejfájást, ami csupán alkalomszerűen jelentkezik, illetve a krónikus fejfájást, ami 3 hónapon át legalább havi 15 napon fennáll.
Másodlagos fejfájás
Amennyiben a fejfájás oka egy betegség, vagyis tünetként jelentkezik, akkor másodlagos fajtáról van szó. Hátterében többek között a következő kórképek húzódhatnak meg:
- agyhártyagyulladás
- agyi vérrög okozta érelzáródás
- agyrázkódás
- agyrázkódás
- agytumor
- arcidegzsába
- arcüreggyulladás
- gyógyszermellékhatás
- kiszáradás
- középfülgyulladás
- magas vérnyomás
- másnaposság
- nátha, influenza és más lázzal járó betegségek
- pánikroham
- szájüregi és fogproblémák
- vérömleny
- vírusos agyhártyagyulladás
- zöldhályog
A fenti felsorolás korántsem teljes, ám segít érzékeltetni, hogy a panasz orvosi kezelést vagy azonnali beavatkozást igénylő egészségügyi probléma jele is lehet.
Milyen betegségre utalhat a fejfájás helye?
Bár a több százféle fejfájás létezése nem feltétlenül könnyíti meg a csoportosítást, a fájdalom pontos helye nagyban segíthet meghatározni, hogy mi állhat a hátterében.
Mielőtt azonban súlyos betegségre gondolnánk, érdemes feleleveníteni, hogy olyan életmódbeli tényezők is okozhatnak elsődleges fejfájást, amelyeken viszonylag könnyű változtatni. Sok esetben alváshiány, stressz, rossz testtartás, rendszertelen étkezés, alkoholfogyasztás, bizonyos ételek (pl. magas nitráttartalmú feldolgozott húskészítmények) vezetnek fejfájáshoz, vagy éppen az elégtelen folyadékbevitel. Ezeknek a problémáknak a megoldása természetesen nemcsak a fejfájás elmaradása miatt fontos, hanem azért is, mert a kiegyensúlyozott életmód összességében jobb egészségi állapotot eredményez.
Arc környéki fájdalom
Jellemzően arcüreggyulladásra vagy orrmelléküreg-gyulladásra utal, ami az érintett területeken megnövekedett nyomás miatt idéz elő fájdalmat. Ebben az esetben lázzal, szédüléssel és gyengeséggel is együtt járhat. Mindez allergiás reakció vagy fertőzés nyomán is előfordulhat. A fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő készítmények szedése mellett fontos a kiváltó ok kezelése, ami allergia elleni gyógyszerrel vagy antibiotikummal történhet a diagnózisnak megfelelően.
Homlok körüli fájdalom
A homloktájon jelentkező fájdalom a leggyakoribbak közé tartozik. Sok esetben stressz, homloküreg gyulladás vagy magas vérnyomás jele, de akár időjárás-változás is okozhatja (vagyis fronthatás vagy hirtelen hőmérséklet változás).
Halántéktáji fájdalom
Féloldalas halántékfájdalom esetén valószínűleg cluster fejfájásról vagy migrénről beszélhetünk. Tenziós fejfájásnál gyakran mindkét oldalon érzékelik a betegek a fájdalmat, amit leginkább úgy írnak le, mintha összenyomnák vagy satuba szorítanák a fejüket.
Szemek körüli fájdalom
Az olyan fejfájás, mely a szemek környékére koncentrálódik, magától értetődően szemfáradtság következménye is lehet. Érdemes ilyenkor elmenni egy szemvizsgálatra, és az aktuális állapotnak megfelelő szemüveget vagy kontaktlencsét viselni. A digitális kijelzők is fárasztják a szemet; ha sok időt töltünk ilyenek előtt, akkor az esetlegesen beépített kékfényszűrő funkció bekapcsolása vagy védőszemüveg használata segíthet a szemtorna és a rendszeres pihentetés mellett. Jó tudni, hogy idegzsába is okozhatja a szemek köré összpontosuló fájdalmat. A szemek alatt jelentkező fájdalom általában arcüreg eredetű, a szem mögötti fájdalom pedig migrénre utalhat.
Féloldali fejfájás
A migrénes fejfájásokat gyakran féloldalas fejfájásként azonosítják. Amennyiben aurás migrénről van szó, látászavar, hányinger és fény- vagy hangérzékenység is kísérheti az erős, rohamszerűen jelentkező fájdalmat. Előfordulhat, hogy krónikus stressz vagy rossz idegállapot áll a hátterében.
Tarkótáji fájdalom
Általában a nyaki izmok görcsös merevségére vezethető vissza, ami jól kezelhető rendszeres masszázzsal vagy gyógytornával. Ez főleg a mozgásszegény életmód, a stressz és a helytelen testtartás számlájára írható. Lehetséges oka továbbá a gyógyszerekkel vagy műtéttel kezelhető úgynevezett occipitalis neuralgia, ami a fej hátsó részén futó nervus occipitalis ideg irritációját jelenti, és hullámzó erősségű fájdalommal jár együtt.
Ha baleset után jelentkezik erőteljes tarkótáji – esetleg a fej hátsó részébe sugárzó – fájdalom, akkor felmerül a koponyaalapi törés gyanúja, ami mielőbbi alapos kivizsgálást igényel, hiszen megfelelő orvosi beavatkozás nélkül gerincfolyadék-szivárgás léphet fel szövődményként.
A tarkótáji fájdalom másik lehetséges kiváltója a szubarachnoideális vérzés (SAV), ami az agyvérzés egyik fajtája, és fejsérülés vagy agyi értágulat megrepedése nyomán szokott kialakulni. Jellegzetes kísérőtünete a tarkómerevség (ami egyébként agyhártyagyulladásra is utalhat), a zavartság és a hányinger. Ilyenkor azonnali orvosi beavatkozás szükséges, ami akár életmentő is lehet.
Egész fejre kiterjedő fájdalom
Ha valakinek úgy fáj a feje, hogy nem igazán tudja meghatározni a fájdalom pontos helyét, esetében előfordulhat, hogy magas vérnyomás áll a probléma hátterében. Ezt a feltételezést erősítheti meg, ha a fejfájás a reggeli ébredés után jellemző. Ha viszont könnyezés és orrdugulás is kíséri, akkor allergia kísérőtünete lehet. Az éhség, a szomjúság, a fáradtság és a másnaposság is okozhat egész fejre kiterjedő fájdalmat. A legcélszerűbb tehát, ha ilyenkor gondoskodunk a megfelelő tápanyag- és folyadékpótlásról, pihenésről, valamint mértéktartással igyekszünk megelőzni a másnaposságot.
Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?
Segítünk megelőzni a bajt a konkrét tünetek és szituációk bemutatásával. Mielőbbi kivizsgálást igényel például, ha a fejfájás hányingerrel, hányással, szédüléssel, erős fényérzékenységgel vagy orrvérzéssel jár. Ezek többek között ugyanis akár daganatos megbetegedésre vagy más súlyos kórképekre is utalhatnak. Különösen fontos a mielőbb részletes kivizsgálás, ha a hányások ébredés után, még étkezés előtt jelentkeznek, hiszen ez jellegzetes tünete lehet az agydaganatnak.
Ugyancsak orvosi kezelést igényel, ha a fejfájás már 2-3 napja tart, vagy bizonyos időközönként rendszeresen visszatér, esetleg aluszékonyságot vagy erős fáradtságérzetet tapasztalunk.
Ha valaki életében először él át rendkívül erős és szokatlan fejfájást, mindenképpen indokolt orvosi segítséget kérni. Az egyik pillanatról a másikra, hirtelen és ütés szerűen jelentkező fejfájás ugyancsak figyelmeztető jel – akár agyvérzésre is utalhat –, mint ahogyan az is, ha migrénes betegeknél újfajta tünetekkel járó roham jelentkezik.
Amennyiben magas láz vagy görcsroham kíséri a fejfájást, fennáll az agyvelő- vagy agyhártyagyulladás veszélye, tehát a szakszerű orvosi ellátás életmentő lehet.
Előfordulhat, hogy a fejfájás valamilyen mentális probléma, például depresszió, szorongás vagy pánikbetegség velejárója. A fájdalomcsillapítás ebben az esetben is tüneti kezelést jelent csupán, hiszen ilyenkor a diagnózisnak megfelelő gyógyszeres és/vagy pszichoterápiás kezelés tudna segíteni elsősorban.
Kezelés alatt álló vagy már gyógyultnak nyilvánított daganatos betegeknél érdemes különös figyelmet fordítani az újonnan jelentkező fejfájásra vagy annak kísérőtüneteire, mert felmerülhet a távoli agyi áttét kialakulásának esélye.
Általánosságban elmondható, hogy ha fejfájás kapcsán felmerül az orvoshoz fordulás szükségessége, akkor érdemes minél előbb megtenni azt, mert sokkal jobb egy korai megnyugtató válasz a szakembertől. Illetve abban az esetben, ha súlyos kórkép áll a fejfájás hátterében, akkor a korai diagnózisnak nagy jelentősége van a terápia sikerében. Noha a fájdalomcsillapítók igen hatékonyan alkalmazhatók fejfájás ellen, érdemes sort keríteni egy kivizsgálásra, ha a kellemetlen panasz gyakori jelentkezése miatt rendszeresen szükség van rájuk.
Összegzés
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz. Többnyire átmeneti problémáról van szó, ami fájdalomcsillapítóval jól kezelhető. A fejfájás lehet önálló (elsődleges) vagy tüneti (másodlagos). Az elsődleges fejfájás leggyakoribb típusai a tenziós és a cluster fejfájás, illetve a migrén. Visszatérő vagy napokig fennálló fejfájás esetén fontos a szakszerű kivizsgálás, mert akár kezelést igénylő betegség is meghúzódhat a hátterében. A hirtelen jelentkező, erőteljes fejfájás pedig a súlyos kórképek gyanúja miatt igényel mielőbbi orvosi ellátást.
Szerencsére ma már kiváló diagnosztikai lehetőségek és kezelési módok állnak rendelkezésre, így a fejfájásnak semmiképpen nem kell a mindennapjainkat megkeserítenie.
