A fejfájások típusai és kezelése

A fejfájás az egyik olyan tünet, amivel szinte mindenki találkozik élete folyamán legalább egyszer, hol ilyen – hol olyan okok miatt. Érdemes azonban tisztában lenni azzal, hogy a fájdalom egyrészt lehet anatómiai elváltozás nélküli, önmagában jelentkező probléma (elsődleges fejfájás), illetve valamilyen megváltozott állapot, organikus idegrendszeri betegség következménye (másodlagos fejfájás). Az adott típus alapján dől el, hogy milyen kezelés lehet célravezető. Cikkünkben bemutatjuk az egyes fejfájás típusok közötti különbséget, és a kezelési módszereket.

Mi a különbség az elsődleges és másodlagos fejfájások között?

A fejfájással szinte mindenki találkozhatott már élete során, ráadásul sokan vannak, akiknél rendszeresen visszatérő gyötrelem. A fejfájást kísérheti szédülés, hányinger, látás- és beszédzavar, fényérzékenység, kéz-, netán lábzsibbadás. A fejfájásnak két nagy csoportját különböztetik meg: az elsődlegest, és a másodlagost.

Régtől fogva ismert a fejfájások eme két, nagy csoportja, amely döntő jelentőségű a terápiaválasztás, a prognózis szempontjából. Elsődleges fejfájások azok a formák, ahol a háttérben nincs kimutatható anatómiai, vagy élettani eltérés, míg a másodlagos fejfájások minden esetben valamilyen megváltozott állapot következményei.

Az elsődleges fejfájások típusai

Az elsődleges fejfájások között megkülönböztetjük a migrénes, a cluster és a tenziós fejfájást.

Tenziós fejfájás

A fejfájások között a tenziós (nyomási) fejfájás „tarol”: az érintettek ilyenkor abroncsszerű nyomó érzést éreznek, mely mintha satuba szorítaná fejüket. A gyakran enyhe vagy közepes fájdalom - amely már kamaszkorban is jelentkezhet - nem jár más tünetekkel (pl. hányinger), és akár napokig is eltarthat.

Számos ok idézheti elő a tenziós típusú fejfájást, mint például stressz, túlzott munka, szorongás, alvásproblémák, szem megerőltetése.

Tenziós fejfájás kezelése

A friss levegő, fizikai aktivitás segíthet a tünetek enyhítésében, emellett a patikákban, recept nélkül beszerezhető fájdalomcsillapítók zöme igen hatékonynak bizonyulhat a fájdalom megszüntetésében.

Migrénes fejfájás

A migrén és a tenziós fejfájás között alapvető különbség, hogy az előbbi általában a fej egyik oldalán jelentkezik, lüktető fájdalommal jár, rohamokban tör elő, és jellemzően hányinger, hányás társul hozzá.

A migrénes fejfájás elsősorban 25-55 éves kor között észlelhető, de előfordulhat fiatalabbaknál is. A migrénes fejfájás nőknél gyakrabban jelentkezik.

A közepes-erős fejfájások közé sorolják, akik átéltek már ilyet. Nemritkán annyira erős a fájdalom, hogy még a hangok és a fény is bántólag hatnak: az illető csak egy hűvös, csendes, sötét szobában fekve képes elviselni a megpróbáltatásokat. Speciális, kb. 20 százalékot kitevő forma az aurával társuló migrén: ilyenkor a fejfájást vizionálás előzi meg.

Kialakulásának háttere még nem tisztázott, az azonban bizonyos, hogy az arra érzékenyeknél emocionális, vagy fizikai stressz, hormonális hatások, betegségek kiválthatják a rohamokat. A kiváltó okok tehát hasonlóak, mint a tenziós fejfájás esetében, szerepelhet közöttük például az időjárás-változás, az alkohol, egyes ételek (pl. csokoládé, érett sajt), a menstruáció, a kialvatlanság, a pollenkoncentráció.

Migrénes fejfájás kezelése

Ezt a fejfájástípust sokkal nehezebb kezelni: a vény nélkül kapható gyulladáscsökkentők alig, vagy egyáltalán nem hatnak. A rohamok sok esetben elkerülhetőek a provokáló tényezők kiiktatásával, de sokszor szükség van az orvos által felírt gyógyszerek valamelyikére is. Egyes esetekben speciális gyógyszerek, mint az epilepszia vagy a magasvérnyomás, vagy a depresszió kezelésében használt szerek is bevetésre kerülnek.

A migrén megelőzésének lehetőségei között említhető a kiváltó okok visszaszorítása, ez lehet az életmódban bekövetkező változtatás, a relaxáció, illetve gyógynövények (pl. kamilla, őszi margitvirág, citromfű) alkalmazása.

Cluster fejfájás

A cluster fejfájás a legerősebb fájdalmak egyike, szerencsére ritkán fordul elő. Nevét a rohamok halmozódásáról kapta: a féloldali, kínzó, lüktető érzés naponta többször is ismétlődhet, heteken, hónapokon keresztül jelentkezhet, amit egy fájdalommentes periódus vált fel. A fejfájáshoz mindig egyéb tünetek társulnak, mint az arc kipirulása, sápadt bőr, arcfél duzzanata, könnyezés, orrdugulás, homlokizzadás. Ezek a tünetek jellemzően a fejfájás ideje alatt tapasztalhatóak, viszont a pupillaszűkület és a szemhéj csüngése a rohamot követően is fennállhat.

A betegség oka nem ismert, leggyakrabban a 20-40 éves férfiakat - főként a dohányosokat - érinti. Kialakulása összefügghet alkoholfogyasztással, stresszel, erős fényhatással, bizonyos ételek fogyasztásával, gyógyszerek (pl. szívbetegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek) szedésével, extrém időjárási körülménnyel.

Cluster fejfájás kezelése

Enyhítése csak a legerősebb szerekkel lehetséges, kezelésében segíthet az oxigén-belélegeztetés és az orron át adott fájdalomcsillapítók, nemritkán injekciók, helyi érzéstelenítők szükségesek az érintettek napjainak elviselhetővé tételéhez.

Fontos szerepet játszik ugyanakkor a megelőzés, amelynek érdekében fontos beazonosítani és kerülni a rohamokat provokáló tényezőket. Ez szükségessé tehet életmódbeli változtatásokat (pl. dohányzásról való leszokás, étrendben történő változtatás, stressz megfelelő kezelése), átmeneti kezelést (triptán-, szteroid-, ergotamin-tartalmú készítmények szedését), illetve fenntartó kezelést (kalciumcsatorna-blokkolók, lítiumkészítmények, methysergid, epilepsziaellenes szerek).

A másodlagos fejfájások típusai

A másodlagos fejfájás arra utal, hogy a fejfájás csupán egy alapbetegség tünete, azaz számos ok idézheti elő.

A másodlagos fejfájás hátterében szemészeti (rövidlátás), fülészeti (orrmelléküreg gyulladás, középfülgyulladás) kórképek állnak, fejet vagy nyakat ért sérülés esetén is bekövetkezhet éppúgy, mint koponyán belüli kórképek, fertőzések (pl. nátha, influenza), agyhártyagyulladás, belső környezet egyensúlyának felbomlása esetén.

Az okok között emellett fellelhető a magas vérnyomás, a pánikbetegség, a szén-monoxidmérgezés, agyvérzés, vagy éppen a gerincoszlop tartási rendellenességei, de sajnos éppúgy a rettegett agytumorok első jele is lehet a fájdalom. Kialakulhat elsődleges fejfájásból is, leggyakrabban migrénből.

Fontos, hogy a makacs, kínzó, visszatérő fejfájást mindig komolyan vegyük, és a fejfájáscsillapítók folyamatos szedése helyett érdemes neurológus szakorvoshoz fordulni. Azért is, mert a fejfájáscsillapítók hosszabb ideig történő szedése függőséget okozhat, ráadásul idővel a szervezet immunissá válik a hatásukra.

A másodlagos fejfájás kezelése csak akkor kezdődhet el, ha a szakorvos megállapította a pontos diagnózist. Ehhez szükség lehet laborvizsgálatokra, belszervi vizsgálatokra, CT vagy MR vizsgálatra.