Élelmiszer-függőség tünetei
Fontos tudni, hogy a betegség esetében az étel íze, milyensége szinte egyáltalán nem fontos. Sokszor még csak nem is éhesek akkor, amikor rohamszerű evéskényszer tör rájuk. Itt a beteg számára az evés állandó folytatása a lényeg, amit valóban csak akkor képes abbahagyni, ha a rosszullét és a teltségérzet erősebb ennél a késztetésnél. A szakemberek szerint az étel iránti sóvárgáson túl akkor beszélhetünk élelmiszer-függőségről, amikor a habzsolási rohamok legalább hetente kétszer előfordulnak, egy minimum fél éves időszakban. Nehéz egyébként fényt deríteni a problémára, mert az élelmiszerfüggők titokban falják be hatalmas adagjaikat és ilyenkor leginkább csak maguknak tesznek szemrehányást a dolog miatt. Ami egyébként hosszú távon depresszióhoz, szorongáshoz is vezethet náluk – ha nem éppen ezek a jelenségek váltották ki korábban a függőséget.Kezelése
Az élelmiszer-függőség esetében az első lépés, hogy fényt derítsünk a problémára, kikérdezzük a beteget étezési szokásairól, és a páciens is felismerje a problémát. Sok esetben megoldás a pszichoterápia, aminek során felderítik azt, mi okozza tulajdonképpen a függőséget, milyen okok állnak a hátterében és megpróbálnak negatív érzetet társítani az evési rohamokhoz. Szintén fontos lépés emellett az is, hogy a betegek normális, rendszeres étkezésre álljanak át, ami segít megoldani súlyproblémáikat is.
A gyógyulási folyamat során a rohamok akár több hét után is előjöhetnek újra, szakemberek, barátok és a család segítségére ezért mindenképpen szükség van arra, hogy a függőség teljesen elmúlhasson.
2017. december 4.