Egy, a Science Direct című folyóiratban megjelent tanulmány eredményei szerint a megbocsátás csökkenti a vérnyomást – annak ellenére, hogy nincs közvetlen kapcsolata a kardiovaszkuláris reakcióképességgel.
Egy másik kutatás, amit az American College of Cardiology nevű szaklapban publikáltak, arra a következtetésre jutott, hogy a düh és a gyűlölködés növeli a koszorúér betegségek kialakulásának a kockázatát, azaz nagyobb eséllyel kapnak szívinfarktust azok, akik nem képesek elengedni a haragjukat.
A John Hopkins Orvostudományi Egyetem klinikai pszichológusa, Neda F. Gould véleménye szerint a megbocsátás összefügg azzal, hogy mennyire vagyunk haragtartóak. Gould úgy véli, hogy a düh a stressznek egy olyan változata, aminek hatására harcolni kezdünk vagy elmenekülünk. Egy másik tanulmány, ami A Health Psychology című újságban jelent meg, szintén azt állítja, hogy a stresszes emberek mentális egészsége rengeteget javult, miután megbocsátóbbak lettek.
Hogyan legyünk megbocsátóbbak?
Az, hogy mennyire vagyunk megbocsátóak, függ a személyiségünktől és a génjeinktől. Everett Worthington, a Virginia Commonwealth Egyetem egyik pszichológia professzora például úgy véli, hogy akik életük során sok rossz tapasztalatot szereztek, sokkal nehezebben enyhülnek meg. A szakember szerint azok a személyek, akiknek rendkívül erős az igazságérzetük, azaz nehezen dolgozzák fel az igazságtalanságot, nagyon nehezen bocsátanak meg. Ha a vétkes elnézést kér és megbánást mutat, akkor talán képes megenyhülni.
