Genetikai tényezők
Azoknál a személyeknél, akiknél a családban már előfordult ez a betegség, sokkal nagyobb a skizofrénia kialakulásának a rizikója. A skizofrén személyek gyermekeinek kb. 50 százalékánál figyelhetőek meg különféle mentális rendellenességek, 12 százalékuknál pedig ténylegesen kialakul a skizofrénia. De nem csak azok tartoznak a rizikócsoportba, akiknek a családjában van érintett, amit az is mutat, hogy a skizofrén személyek mintegy 80 százalékánál nem azonosítható hasonló betegség a közeli rokonságban.Biokémiai tényezők, módosult agyszerkezet
Az agyban több milliárd idegsejt található, melyek összetett anyagcsere-folyamatokon keresztül lépnek kapcsolatba egymással. Ezekben rengeteg kémiai anyag vesz részt, melyek, ha nincsenek egyensúlyban, zavart okoznak, ami a további tényezőkkel együttesen a skizofrénia tüneteinek megjelenéséhez vezethetnek. Itt a dopamin az egyik legfontosabb kémiai anyag. A legújabb kutatások során azonban arra jöttek rá a szakemberek, hogy más anyagoknak is komoly szerepük van a betegség kialakulásában. Ilyen például a glutamát. Az agyban történő anyagcserezavarokon kívül az agy módosult szerkezete is közrejátszik a betegség megjelenésében. Például a limbikus rendszer rendellenességeinek is növelhetik a betegség kialakulásának esélyét.Családi, szociális tényezők, traumatikus élmények szerepe a skizofrénia kialakulásában
Korábban úgy vélték az orvosok, hogy a családon belüli kommunikáció, a különböző nevelési formák és traumatikus élmények is vezethetnek skizofréniához, ezt azonban még nem sikerült tudományosan bizonyítani. Az azonban biztos, hogy a családtagok közötti kommunikáció típusa befolyásolhatja a betegség lefolyását. Különböző traumatikus élmények, nehéz életszakaszok (munkahelyváltás, párkapcsolati státusz változása, munkanélküliség…) nem tartoznak a rizikófaktorok közé, azonban felerősíthetik a skizofrénia tüneteit, sőt mi több, visszaesést is okozhatnak.
2020. január 14.