Mi állhat a pánikbetegség hátterében?

Ha lecsap a sötétség

A betegség általában fiatal felnőtt korban jelentkezik, nőknél kétszer gyakrabban fordul elő. A pánikroham egy hirtelen fellépő, rendkívül erős szorongás, melyet szervi tünetek kísérnek: szapora szívverés, szédülés, mellkasi fájdalom, izzadás, légszomj, remegés, zsibbadás, fulladás, gombóc érzése a torokban, hányinger és látászavar. Az illető bizonytalanságot, halálfélelmet, megsemmisülést, menekülési vágyat érez, attól fél, hogy elájul, elveszti az önkontrollját. Pánikbetegségről akkor beszélünk, ha a rohamok váratlanul és visszatérően jelentkeznek. A rohamok 5-10 perctől fél óráig is eltarthatnak, de extrém esetben sem húzódnak egy óránál tovább. Az ijesztő tüneteken túl azért is jelent komoly problémát, mert rombolja a normál életvezetési képességeket. Mivel a beteg folyamatosan attól retteg, mikor súlyt le a következő roham, ritkán mozdul ki otthonról, elszigetelődik a társadalomtól. Fokozatosan kudarcot vall az élet minden területén, nem tud helyt állni sem a magánéletben, sem egzisztenciálisan.

Pánikroham – Kiváltó tényezők

Pontos kiváltó oka ismeretlen, de a megfigyelések arra utalnak, hogy öröklött tényezők, családi halmozódás előfordulhat. Gyakori, hogy a tartós stressz, az egyén számára kezelhetetlen túlhajszoltság, valamilyen élethelyzettől való félelem vezet a pánikbetegség kialakulásához. A határidőktől való rettegés, folyamatos időhiányban való szenvedés, a súlypontok elvesztése – a mai kor népbetegsége. Ha valaki az ilyen megterhelő élethelyzetet nem tudja kezelni és egyensúlyban tartani, nagy eséllyel válhat pánikbeteggé. A veszteségtől való félelem ugyancsak nem ritka háttértényező. Félhetünk a haláltól, gyermekünk, netán szerelmünk elvesztésétől. A traumatikus események (például lelki vagy szexuális bántalmazás), váratlan sokk (például halálhír), szeretethiány, tartós párkapcsolati krízis vagy hosszú ideje tárolt és elfojtott fájdalom hatására is kibillenhetünk az érzelmi egyensúlyunkból, s válhatunk a pánikbetegség áldozatává. Hogyan kezelhető a pánikbetegség? Súlyos, az életvitelt is zavaró tünetek esetén forduljunk orvoshoz, aki pszichoterápiát, illetve gyógyszeres kezelést írhat elő, valamint egyéb lehetséges fennálló okok kizárását tarthatja szükségesnek (pl. magas vérnyomás, szívritmuszavar, egyéb kardiológiai, vagy neurológiai ok).  Amennyiben tünetei enyhék vagy nem túl gyakoriak, életmódváltás is elegendő lehet. Mint a legtöbb betegség megelőzésében és kezelésében, jelen esetben is fontos az egészséges táplálkozás, és a megfelelő fizikai aktivitás, valamint lehetőség szerint a stressz kerülése.