Menedzserbetegség – Miről ismerjük fel?

Menedzserbetegség – Miről ismerjük fel?

Kapcsolódó tünetek:

A menedzserbetegség alapja a krónikus és folyamatos stressz, illetve a stresszkezelés képességének a csökkenése. Fontos tudni, hogy menedzserbetegség bárkinél előfordulhat, aki hosszú ideje fokozott stresszben él. A statisztikák szerint a fiatal és középkorú férfiaknál jelentkezik a leggyakrabban, ennek pedig több oka is van. Egyfelől több férfi dolgozik arányaiban közép- és felső vezető munkakörben, másrészt a férfiak körében eleve nagyobb a menedzserbetegségre nagyon jellemző szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata. A menedzserbetegség fő kiváltó oka az immunrendszer legyengülése. A túlhajszoltság, az állandó készenléti állapot, az időhiány, az egyre nehezebben elviselhető feszültség és az ezekkel járó alváshiány vagy rossz alvás krónikus stresszt eredményezhet, ami fokozatosan gyengíti az immunrendszert. A tartós stressz hatására a szervezet védekező rendszere egyre kevésbé képes ellenállni a káros környezeti hatásoknak, védelmet nyújtani a szervezetet érő külső támadásokkal szemben. Mivel az immunrendszer az állandó nyomásban képtelen a regenerálódásra, nem tudja a megfelelően felvenni a harcot a különböző megbetegedésekkel szemben. További hajlamosító tényező lehet az A-típusú személyiség is. Ebben az esetben az idegrendszer az átlagnál érzékenyebb, és egyébként jelentéktelen környezeti, elsősorban pszichés megterhelésre is fokozottan reagál. A menedzserbetegség tünetei többféleképpen is jelentkezhetnek, de általában pszichés problémák jelzik a közelgő egészségügyi panaszokat. Kimerülés, szokatlan ingerültség, hirtelen hangulatváltozások, koncentrációs nehézségek jelzik, hogy romlik az egészségünk. Gyakran előfordul alvászavar vagy inszomnia, fokozott szorongás, örömtelenség, depresszív hangulat. Bár a menedzserbetegségre hajlamos egyéneknek a pihenés amúgy is gondot okoz, a betegség kifejlődésével még kevésbé képesek a feltöltődésre. A testi tünetek közül eleinte enyhébb tünetek jelennek meg, mint a fejfájás, az émelygés, a szédülés, a hajhullás vagy a fáradékonyság, melyek a fokozott stressz állandósulása esetén egy idő után szervi betegségbe, elváltozásba is tovább fejlődhetnek. Súlyos esetben már életveszélyes állapot is kialakulhat, ami először a vérnyomás vagy a pulzusszám emelkedésében nyilvánul meg. A keringési rendszer állapotának romlásával először terhelésre, majd spontán is jelentkező mellkasi fájdalom jelentkezhet, amely a szív koszorús ereinek szűkületét, illetve fenyegető szívizominfarktust jelezhet. A súlyosbodó panaszok esetén a testi tünetek kezelése mellett a stressz  forrásának megszüntetése, illetve életmódváltás válhat szükségessé. Minden vezetőbeosztású egyénnek érdemes legalább éves gyakorisággal eljárnia szűrésre, illetve szakemberhez fordulni, ha folyamatos stressznek van kitéve.
2019. október 20.

Akciós ajánlataink

Kapcsolódó cikkek