A bipoláris zavar fázisai

A bipoláris zavar, más néven mániás depresszió, súlyos pszichiátriai kórkép. Férfiak és nők egyaránt érintettek lehetnek, a betegek általában a depressziósok közül kerülnek ki. A tünetek gyakran már tizenéves korban jelentkeznek, de a betegség összetettsége miatt a diagnózis felállítására leggyakrabban a 30-40-es években kerülhet sor. Az illető életében depresszív és mániás szakaszok váltják egymást, ezért is szokták kétpólusú kórképnek hívni. Az egyes fázisok több hónapig is eltarthatnak, s egyik a másikat hosszabb-rövidebb átmenet során követi. A bipoláris zavar különböző fázisaira egy-egy pillanatnyi stádiumként kell tekinteni.

A bipoláris zavar depresszív fázisa

A tünetek megegyeznek a normál depresszióéval: az illető valójában ok nélkül érzi magát lehangoltnak, szomorúnak, nyugtalannak. Bűnösségérzettel, gyakori dühvel, elhagyatottság érzéssel, magánnyal, apátiával küzd. Alvási, evési és szexuális zavarok, fáradtság gyötri, elveszti érdeklődését mindennemű tevékenység iránt, teljesen motiválatlanná válik. Utálja és tévesen ítéli meg önmagát, és gyakran kavarognak a fejében öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok.

A bipoláris zavar mániás szakasza

A beteg az eddig megszokottól eltérően viselkedik, látszólag kicsattanóan jó kedve van. Gyorsan és folyamatosan beszél, izgatott, túlfűtött, gazdag a mimikája és a metakommunikációja. Felelőtlenül és elhamarkodottan dönt egyes helyzetekben, csapong és szórt a figyelme, mindenbe belekap, de semmit nem csinál végig. Irreális terveket szövöget, olyan kockázatot, veszélyt jelentő helyzeteket vállal fel, melyeket egyébként nem tenne, ám ha valaki próbálja a realitás talajára finoman visszarántani, ingerült és heves reakciót vált ki belőle. Időnként előfordul a pszichotikus állapot is, amit hallucináció, paranoid gondolkozás, üldözési mánia kísér. A bipoláris zavar fenti, két szakaszán túl egyes elméletek további két részről is beszélnek, melyek a hipománia és a kevert szakasz. Az előbbi a mánia egy kevésbé súlyos fajtája, annak sok, de enyhébb tünetével. A kevert fázis olyan állapot, ahol a mánia és a klinikai depresszió tünetei egyaránt jelen vannak, emiatt a legkevésbé stabil fázisnak számít. A beteg érzelmi fájdalma olyannyira elhatalmasodik, hogy állapota önmagára nézve végletes és tragikus véget is érhet (gyakori az öncsonkítás, önmarcangolás és öngyilkosság).