A K-vitamin pótlás fontosabb, mint hinné

K-vitamin

Kapcsolódó tünetek:

Miért fontosak a vitaminok az emberi szervezet számára?

A vitaminok nélkülözhetetlenek egészségünk szempontjából, és hiányuk akár komoly betegségekhez is vezethet. Testünk számos folyamatánál töltenek be létfontosságú feladatot – ezek között is az egyik leglényegesebb az anyagcsere, melynek zavartalan működéséhez szükségünk van vitaminokra. A D-vitaminon kívül egyik fajtát sem képes az emberi szervezet maga előállítani, így ezeket élelmiszerek és táplálékkiegészítők formájában kell bevinnünk. A D-vitamint is csak abban az esetben képes a szervezet szintetizálni, ha a testfelszínt elegendő napfény éri. A vitaminokat két csoportra bontjuk: vannak a vízben és a zsírban oldódók. Utóbbiak közé tartozik az A-, D-, E- és K-vitamin is, míg a C- és a B-vitaminok mindegyike vízben oldódik. A zsírban oldódó vitaminokat jobban fel tudja használni a szervezetünk, ha valamilyen zsíros élelmiszert is fogyasztunk melléjük, ezért erre érdemes külön is figyelnünk.

A zsírban oldódó vitaminok szerepe

A zsírban oldódó vitaminok a bélben szívódnak fel, a zsírokkal együtt. A vízben oldódó vitaminokkal ellentétben képes elraktározni őket a szervezetünk, így nem szükséges azokat folyamatosan pótolnunk. Ez azonban egyúttal azt is jelenti, nem megfelelő táplálkozással vagy a táplálékkiegészítők nem kontrollált szedésével túl is adagolhatjuk ezeket. Ezt nevezzük hipervitaminózisnak, amit leggyakrabban émelygés, fejfájás, hajhullás és látászavar jelez. A zsírban oldódó vitaminoknak szervezetünk számos folyamatánál van kiemelt szerepük. Ezek közül is az alábbiak a legfontosabbak:
  • Az A-vitamin segíti a színes látást, de bőrünk és nyálkahártyáink egészségének megőrzésében is komolya szerepe van.
  • A D-vitamin a csontjaink és fogaink egészsége miatt lényeges, ugyanis ez felel a kalcium élelmiszerekből történő felvételéért, továbbá képes csökkenteni a csonttörések esélyét.
  • Az E-vitaminra az immunrendszer erősítése miatt van szükségünk. Ezen kívül megvédi a sejtjeinket a szabad gyökökkel szemben, ennek köszönhetően pedig megelőzheti a rák és az arterioszklerózis kialakulását.
  • A K-vitamin részt vesz a csontanyagcserében és a véralvadásban, mivel hatással van a véralvadási faktorokra. Ha a szervezetünk nem rendelkezik megfelelő mennyiséggel belőle, akkor elhúzódhat a véralvadás egy sérülés következtében, és jelentős vérzés alakulhat ki.

A K-vitamin fontossága a szervezetünkben

Ez a nélkülözhetetlen vitamin számos élelmiszerben megtalálható, de akár étrendkiegészítőkkel is bevihetjük a szervezetünkbe. Egyik legfontosabb feladata, hogy képes elősegíteni a vérlemezkék tapadását. K-vitamin hiány ritkán lép fel, ugyanis sok élelmiszer tartalmazza ezt a nélkülözhetetlen vitamint. Így a leveles zöldségek, a spenót, a savanyú káposzta, a snidling, a karfiol, a kelbimbó, a vörös káposzta, a kelkáposzta, különféle húsok és a gabonakészítmények is kiváló természetes forrásai. Krónikus máj- vagy gyomor- és bélbetegség esetén léphetnek fel nagyobb eséllyel K-vitamin hiányát jelző tünetek. Ezen felül újszülöttek esetén kell kiemelt figyelmet szentelni a pótlására, hiszen az ők még nem tudják élelmiszerekkel bevinni a szervezetükbe. Véralvadásgátló gyógyszerrel együtt nem javasolt a K-vitamin tartós szedése.

A legfontosabb tudnivalók a K-vitamin két fajtájáról

A K-vitamin alábbi két fajtája ismert:
  • A K1-vitamint – fillokinont – zöld növények tartalmazzák – például a kelkáposzta, a spenót és a brokkoli, de a spirulina algában és az árpafű porban is megtalálható. Ritkán lép fel K1-vitamin hiány, csak az újszülöttek esetén kell pótolni.
  • A K2-vitamin – menaquinont – kisebb mennyiségben található meg az élelmiszerekben. Pozitív kivétel ez alól a savanyúkáposzta, a sajt és a tojás. Ezen kívül pedig a vastagbelünkben található baktériumok is képesek előállítani, de ezek nagy részét nem tudja szervezetünk hasznosítani.
A két fajta nagyon hasonló szerepet tölt be az emberi szervezetben. Fontos feladatuk van abban, hogy ne alakuljon ki életveszélyes vérzés. Ezen kívül csökkentik a csontritkulással járó kellemetlen panaszokat és a véraláfutások megjelenését is. A kettő közti különbség leginkább abban mutatkozik meg, hogy míg a K1-vitamin gyorsan felszívódik, addig a K2-vitamin felszívódása elhúzódóbb.

A K-vitamin jótékony hatása a szervezetre

A K-vitaminnak – ezen belül is inkább a K2-vitaminnak – komoly feladata van a csontanyagcsere során. Emellett a K-vitamin számos, az öregedéssel együtt járó betegség megelőzésére van pozitív hatással – így csökkenti az érelmeszesedés és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ezen kívül a rákos megbetegedések kezelésénél is fontos szerepe van. A K2-vitamin a leukémiás sejtekben képes sejtelhalást előidézni, továbbá serkenti ezen sejtek önpusztítását. K-vitamin hiányának tünetei Mivel a K-vitamin segíti a kalcium és a kálium felszívódását, hiánya esetén akár csontképzési zavarok is felléphetnek. A K-vitamin tökéletes felszívódásához epére van szükség, ha azonban valamilyen oknál fogva nem működik rendesen a máj, akkor vitaminhiány léphet fel, ami súlyos esetben akár vastagbélgyulladáshoz vagy egyéb bélpanaszokhoz vezethet. K-vitamin hiányra utalhatnak még hosszan tartó vérzések, nehezen gyógyuló sebek, gyakori orrvérzés és fáradékonyság. K-vitamin pótlása A K-vitamin egy részét a szervezet maga is elő tudja állítani, azonban szükségünk van célzott pótlásra. Ezt egyrészt természetes úton, K-vitaminban gazdag élelmiszerek fogyasztásával tudjuk megoldani – ilyen a brokkoli, az uborka, a fejes saláta, a karfiol, a kelbimbó, a kelkáposzta, a spenót, a paradicsom és a cukkini. Emellett ha mindennap eszünk kefirt vagy joghurtot, azzal is elő tudjuk segíteni a K-vitamin termelődését. Ha szervezetünk még mindig nem jutott elegendő K-vitaminhoz, orvosi konzultációt követően táplálékkiegészítők formájában is bevihetjük azt. Mennyi K-vitaminra van szükségünk? A K-vitamin igény teljesen egyénfüggő, de általánosságban elmondható, hogy 15 év felett naponta 60-80 mikrogrammra van szüksége egy átlagos felnőtt szervezetnek. Az 1 év alatti kisbabáknak naponta 4-10 mikrogramm, ennél idősebb gyereknek pedig 15-50 mikrogramm az ajánlott mennyiség. Túladagolható a K-vitamin? A K-vitamin – sok más vitaminhoz hasonlóan – túladagolható, és ez különböző mellékhatásokhoz vezethet. A K2-vitamin túlzott mennyisége allergiás reakciót is kiválthat, ami csalánkiütéssel, viszketéssel, légzési nehézségekkel és szabálytalan szívveréssel járhat, de akár anafilaxiás sokk is felléphet. A túladagolás komoly problémákat okozhat azoknál, akiknek magas a vérnyomása, vagy alvadásgátlót szed. Ezeken kívül vezethet gyomorgörcsökhöz, hányingerhez, hasmenéshez, hányáshoz. Mivel egyes gyógyszerek hatását is befolyásolhatja, ha táplálékkiegészítő formájában vinnénk be a szervezetünkbe, előtte mindenféleképpen konzultáljunk orvosunkkal.

K-vitamin szint ellenőrzése

A K-vitamin szintjét vérvétellel lehet a legegyszerűbben megállapítani. Ezt a vizsgálatot abban az esetben ajánlott elvégeztetni, ha lassan alvad a vérünk, egy kisebb ütés hatására is nagy véraláfutás alakul ki a bőrünkön, gyakran vérzik az orrunk, vér van a vizeletünkben, vagy csontritkulásban szenvedünk.
2020. július 16.

Akciós ajánlataink

Kapcsolódó cikkek