A skarlát sokak számára ismerős, de többen nem tudják, hogy ma is igen gyakori bölcsődékben, óvodákban és az alsóbb iskolai tagozatokon. Régies nevén vörheny, mely utal a fertőzés okozta vörös kiütésekre. A skarlátot streptococcusok okozzák, leginkább a Str. pyogenes nevű baktérium, mely gyakran okoz torokgyulladást. De tudnunk kell, hogy nem minden Streptococcus pyogenes által okozott torokgyulladásból lesz skarlát. Csak akkor jelennek meg a típusos kiütések, ha a baktériumok toxint termelnek. Ezek a szervezet különböző helyeire eljutva okozzák a skarlátra jellemző tüneteket.
Hogyan terjed a skarlát?
A fertőzés cseppfertőzéssel és kontakt úton terjed. Tehát nem csak a váladékokkal, de a közös pohár vagy játékok használatával, annak szájba vételével is fennáll a megfertőződés lehetősége. A lappangási ideje 2-6 nap. Be és kijelentés köteles betegség, így ha közösségbe járó gyermek vagy akár felnőtt kapja el, akkor tudatnia kell azt a vezetőséggel, az intézménynek pedig feladata, hogy tájékoztassa a többi érintettet.
Mik a tünetei, hogyan kezeljük a skarlátos beteget?
Skarlát esetén a diagnózis viszonylag könnyen felállítható, a tünetekből megállapítva, ha ez mégsem történne meg, a kórokozó kimutatható a garatváladékból vett mintával is.
Tünetei a kezdetekben erős torokfájás és étvágytalanság, nehéz nyelés. Eleinte a nyelven fehér lepedék látható, majd később megjelenik a jellegzetes vörös nyelv. Ezt a jelenséget málnanyelvnek nevezik. Tünetek lehetnek még a hasfájás és hányás és az állkapocsszögletben elhelyezkedő nyirokcsomók duzzanat is. Az első napok magas láza és torokbántalmai után jelennek meg a legjellemzőbb tünetek, melyekre a vörheny kifejezés is utal: a vörös foltok a törzsön és a hajlatokban. Napjainkban a skarlát okozta kiütések halványabbak lettek. Az arcon nem jelentkeznek a vörös foltok, hanem az orcák egybefüggően pirosak, melyhez száj körüli sápadtság társul. A foltok 3-4 nap alatt a megjelenés sorrendjében eltűnnek, ha megfelelő antibiotikumos kezelést kap a beteg, majd a bőr az ezt követő 2-4 hétben lehámlik. Jellemző a gyógyulás után a tenyerek, talpak erőteljes nagy lemezekben történő hámlása. A kiütések nem viszketnek. Kezelését a szövődmények elkerülése érdekében komolyan kell venni. 6-10 napos antibiotikum kúra, ágynyugalom, bő folyadékbevitel, láz és fájdalomcsillapítás feltétlenül szükséges. A magas láz elmúltával is érdemes a láz és fájdalomcsillapító készítmény további szedése, mivel az erős torokfájás miatt a beteg nem szívesen eszik és iszik, így nagy a kiszáradás veszélye.
Milyen súlyos szövődményei lehetnek a betegségnek?
A betegség antibiotikumos kezelésére a szövődmények elkerülése végett van szükség. A kevésbé súlyos szövődmények közés tartozik a mandula közelében kialakuló tályog, a középfülgyulladás és a tüdőgyulladás. A kórokozó a szervezetben szét is szóródhat, ez a szepszis. Szerencsére a súlyos szövődmények nem gyakoriak, a hosszan elhúzódó lázas állapot felhívja a figyelmet ezek eshetőségére. Késői szövődmények a betegség harmadik hetében jelentkezhetnek: vesegyulladás, szívbetegség, vagy reumás-ízületi betegség formájában.
Hogyan védekezhetünk a skarlát ellen?
A skarlát ellen nem létezik védőoltás és a tévhittel ellentétben többször is el lehet kapni a betegséget. Korábban a hosszabb, komolyabb lefolyású megbetegedés adhatott védettséget, de ma a hatékony antibiotikumoknak köszönhetően gyengült és rövidült a lefolyása, melynek hátránya, hogy nem feltétlen alakul ki védettség a betegséggel szemben. Esetleg a súlyossága mérséklődhet, később csak torokgyulladást okoz védettséggel rendelkező szervezetben. Védekezni a helyes kézmosással és a közös pohárból-tányérból való ivás és evés elkerülésével tudunk a leginkább. Fontos tudni, hogy az antibiotikummal kezelt beteg nem fertőz.
