Jó és rossz zsírok
A zsírokat kémiai szerkezetük, a bennük lévő fő alkotórészek, a zsírsavak szerkezete alapján telített és egyszeresen illetve többszörösen telítetlen zsírokra oszthatjuk. A telítetlen zsírok nagy részének élettani hatása kedvező, míg a telített és a telítetlen transz-zsírok mennyiségét korlátozni kell, mert számos betegség okozói. A transz-zsírsavak jórészt növényi olajok hidrogénezése során keletkeznek ( létrejöhetnek természetes úton is), és ellentétben az esszenciális zsírsavakkal, melyeket a szervezet nem képes előállítani, viszont szükségesek az egészségünk megőrzéséhez, a transz-zsírok egyenesen ártalmasak!
Mi tartalmaz transz-zsírsavat?
Tudományos vizsgálatok szerint a napi 1 gramm alatti bevitel az, ami már nem jelent számottevő kockázatot. Fő transz-zsírsav forrásnak tekintendők többek között a nagy zsiradéktartalmú édesipari termékek, a krémmel töltött kekszek, linzerek, nápolyifélék, étbevonó- és kakaós tejmassza, egyes instant termékek (levesporok, salátaöntetek), mélyhűtött pékáruk és pizzák, ropik, pattogatott kukorica. Ha egy terméken szerepel a “hidrogénezett” vagy “részlegesen hidrogénezett zsírok, olajok” kifejezés, azt inkább ne vegyük meg!
Miért káros a transz-zsírsav?
Számos részletes kutatás egyértelműen igazolta, hogy a transz-zsír agresszíven tönkreteszi az ereket, mivel emeli az érelmeszesedést fokozó LDL-koleszterint és csökkenti a védő HDL-t. Emeli továbbá a triglicerid és az érelmeszesedést szintén fokozó gyulladásos fehérjék szintjét, destabilizálja a szívizomsejtek membránját, ezáltal ritmuszavarokat okozhat, elősegítheti a szívinfarktust és kockázatot jelent a stroke szempontjából is. Az eddig elvégzett vizsgálatok összesített eredményei alapján a transzzsírsav fogyasztás 2 százalékos emelkedése a szív és érrendszeri betegségek kockázatát 23 százalékkal emeli. A transzzsír tartalmú élelmiszerek a rákbetegség, elsősorban az emlőrák valamint a cukorbetegség kialakulásának kockázatát is megemelik.
