Bio élelmiszerek

Ahhoz, hogy a bioélelmiszerek élettani hatásaikat taglalhassuk, elsőként nem árt tisztázni, mit nevezhetünk „bio”-nak, vagy ökológiai gazdálkodásból származó árunak.

Szigorú szabályok biztosítják a minőséget

Hazánkban, mint Európai Uniós tagországban mind az uniós előírások, mind a haza jogszabályok együttesen biztosítják azt, hogyha a fogyasztó ökológiai gazdálkodás rendszeréből származó terméket vásárol, a termék valóban megfeleljen a címke által garantált követelményeknek. Az ökológiai gazdálkodás egy olyan élelmiszer előállító rendszer, mely tiltja, illetve korlátozza bizonyos növényvédő szerek, műtrágyák, talajjavító szerek, valamint a mesterséges állatgyógyászati készítmények, illetve hozamfokozók használatát.

Jó ha tudjuk, hogy az ezen követelményrendszerek mentén működő gazdálkodásból származó termékeket „öko” előtaggal, valamint annak szinonimáival; a „bio” és az „organic”, azaz organikus jelzővel és logóval látják el. A közszájon forgó ún. „vegyszermentes”, „natúr”, „hagyományos” megjelöléssel ellátott termékek ezen jogszabályi és szigorú ellenőrzési feltételrendszernek nem biztos, hogy megfelelnek. Tudatos vásárlóként erre mindenképpen érdemes odafigyelni, ha mégis bizonytalan lenne, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal oldalán talál bővebb információkat a hivatalos jelölésekről.

Élettanilag miért jobb a „bio”?

Az ökológiai gazdálkodásból származó termékek előnye, hogy mind az előállítás, mind a feldolgozás során korlátozott és ellenőrzött anyagokat lehet alkalmazni, szemben a nem ökológiai gazdálkodásból származó termékekkel. A növénytermesztésben rengeteg olyan növényvédelmi vegyszert használnak, melyek bomlástermékeikkel egyrészt szennyezik a környezetet, másrészt a kész termékben is, azaz a gyümölcsökben és zöldségekben, húskészítményekben megtalálhatóak a maradványaik, jóllehet ezek az egészségügyi határértéket nem érik el. Az ökológiai gazdálkodás alapját képezi, hogy vegyi növényvédő szerek, műtrágyák nélkül történik a növénytermesztés. Állattenyésztésben ugyanúgy igaz, hogy az organikus jelzéssel ellátott hús és hústermékek előállítása során nem használnak hozamfokozó tápokat, illetve hormontartalmú készítményeket.

Többek között, fentiek miatt is a biotermékek fogyasztói ára jóval magasabb, hiszen az állattenyésztésben a növekedési idő jelentősen megnő, továbbá a tartási körülmények hasonlatosak a természetes állapotokhoz. A növénytermesztésben pedig a vegyi anyagok használatának elhagyása miatt a terméshozam kisebb, illetve kevésbé befolyásolható vegyi növényvédő szerek és műtrágyák alkalmazásának hiányában.

Az egészségtudatos életmód követői számára azonban jelentős előnyökkel jár ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek fogyasztása. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem az 1966 és 1990 közötti időszakot felölelve vizsgálta a hazánkban nagyüzemi módszerek útján előállított növények ásványi anyag és nyomelem tartalmának változását, úgy, hogy az 1966. évi méréseket vették alapul, 100százaléknak. A kutatás megdöbbentő eredményeket tárt fel, egyetlen példát kiemelve a búza esetében, az ásványi anyag és nyomelem tartalom 1990-re 50 százalékra csökkent. Az eredmények okai közt szerepel a termőföld „kizsákmányolása”.

Az ökológiai gazdálkodás ezzel szemben a termőföld adottságainak természetes módon való támogatásával állítja elő az élelmiszereket, így ha ilyen termékeket fogyasztunk, szervezetünket nem terheljük vegyi szerekkel, és az elfogyasztott zöldség, gyümölcs, gabona, és hús; vitamin, ásványi anyag és nyomelem tartalma is kedvezőbb lesz.