A magnézium a sejtek ionegyensúlyának fenntartásához nélkülözhetetlen ásványi anyag, mely a táplálékkal a szervezetbe jutva a sejtek közötti térből szívódik fel. Magnéziumra van szükség a sejtek folyamatait végző több mint 300 enzim működéséhez és a sejtek kiegyensúlyozott energetikájának biztosításához is.
A magnézium az egészséges anyagcsere-folyamatok működtetésében is közreműködik, és a DNS, az örökítő anyag szerkezetét is stabilizálhatja. Sőt, a legalapvetőbb folyamatokon túl szerepe van a vázizom, a szívizom és az anyaméh izmainak a működésében is. Továbbá hatással van a véralvadásra, mérsékli a vérzsír szinteket, a vérnyomást, a szívfrekvenciát. A magnéziumhiány izomgörcsöket, fejfájást, fáradékonyságot, idegesség érzetet okozhat.
A magnézium szerepe az emberi szervezetben
A magnézium egy esszenciális makroelem, ásványi anyag, melyre a szervezetnek számos biokémiai folyamata során szüksége van. A magnéziumhoz hasonló további nyomelemek pl.a szelén, a vas, a cink - ezekre kisebb mennyiségben van szükség (mikroelemek), a kalciumra, káliumra, foszforra (mint a magnéziumra is) viszont több 100 mg mennyiségben van szükségünk.
A halak, hüvelyesek, zöldségfélék, olajos magvak, kakaó, tejtermékek és gabonafélék gazdag magnéziumforrások, így egy átlagos, változatos táplálkozású embernél ritkán lép fel magnéziumhiány. Az ajánlott napi mennyisége 300-400 mg, amit általában az ételeinkből fedezni tudunk.
A magnézium fontos szerepet játszik a sejtanyagcserében, befolyásolja a zsírok, szénhidrátok és fehérjék lebontását; jótékonyan hat az idegrendszerre; részt vesz a fogak és csontok szervetlen állományának felépítésében; befolyásolja a sejthártyák átjárhatóságát; növeli az érfalak rugalmasságát; javítja a kognitív funkciókat, memóriát; és kimondottan jót tesz a szívizom munkájának.
A makroelem a bőrünk egészségére és szépségére is hatással van, csökkenti a kortizol (stresszhormon) termelést, ami nemcsak a pattanások visszaszorításában, hanem a hormonális egyensúly fenntartásában is hasznos.
A Mg-ot érdemes a B6-vitaminnal együtt szedni, pótolni, mert egymással szinergiára lépnek, vagyis segítik egymás felszívódását.
Szervezetünkben mintegy 25-30 gramm magnézium található összesen, ez a mennyiség a csontokban, az izom- és májsejtekben koncentrálódik. Magnéziumhiánynak a vérben fellépő alacsony koncentrációját nevezzük. Azt azonban tudni kell, hogy a szervezetben található magnéziumnak körülbelül 1% -a van jelen a vérben, tehát ha laborvizsgálattal teszteljük a Mg szintünket, az nem ad képet a hiányállapotról, ami a kötött formákra vonatkozik.
Bár normál működés esetén ritkán lép fel az ásványi anyag hiányállapota, vannak esetek, amikor jelentkezhet. Ilyen a várandósság, a diéták és fogyókúrák, a nagyon intenzív sport, a hiperaktivitás (gyerekenél), a hányásos-hasmenéses megbetegedések, vízhajtó gyógyszerek, kemoterápia, és az alkoholizmus is.
- A magnézium antistressz hatása sokak számára ismert, pótlása enyhítheti a stressz kellemetlen tüneteit. Vagyis Mg hiányában nehezebben viseljük a stresszt, hamarabb elfáradunk mentálisan, könnyebben idegessé válunk.
- A lábikragörcsökre és egyéb izomgörcsökre szintén előnyös hatása van, tehát nem megfelelő pótlása esetén vádligörcsöt, izomgörcsöket
- Számos betegség kialakulásában szerepet játszhat a mikroelem hiánya, például a magas vérnyomás, a csontritkulás, inzulinrezisztencia és bizonyos szív
- A magnéziumhiány szerepét a migrénes fejfájásokban is kimutatták, a pótlása gátolhatja a migrénes roham kialakulását.
- Hiánytünet lehet a gyengeség, idegesség, szorongás zavartság, szívdobogás.
- Olykor hátfájás, étvágytalanság, aluszékonyság, remegés, hajhullás formájában jelentkezik.
- Megboríthatja a tesztoszteron háztartást: férfiaknál alulműködés, nőknél túltermelődés jelentkezhet magnéziumhiány hatására.
- Az alacsony magnéziumszint okozhat rossz kedvűséget, menstruációs problémákat, vérnyomás emelkedést, fülzúgást, hosszú távon pedig összefüggésbe hozták a Parkinson- és Alzheimer-kór kialakulásának kockázatával.
A várandósság idején és szoptatás alatt adott magnézium-pótlásnak szintén nagy jelentősége van. Jó néhány klinikai vizsgálat igazolta a magnézium-pótlás szerepét a koraszülés és vetélés megelőzésében is.
Hogyan pótoljuk?
A túlzott fehérjebevitel emeli a magnéziumszükséglet és a felszívódást is nehezíti, ami hozzájárulhat a magnéziumellátottság romlásához. A túlzott sajt-, tej-, túrófogyasztás magas kalciumtartalma miatt is csökkenti a magnéziumfelvételt, mivel a magnézium és a kalcium rontják egymás felszívódását a belekből. A zsírban gazdag ételek is gátolják a magnézium felszívódását. A „túlfinomított” és egyúttal magnéziumszegény élelmiszerek (pl. fehér kenyér, finom pékáruk) túlzott fogyasztása szintén a magnéziumbevitel csökkenéséhez vezethet.
A teljes kiőrlésű gabonákból készült pékáruk előnyösebbek a magnéziumtartalom szempontjából. A növényi élelmiszerek közül viszonylag sok magnéziumot tartalmaznak a hüvelyesek (bab, borsó, lencse), kelkáposzta, a különböző magvak, mint a mandula, a földimogyoró és a dió. A rostban gazdag ételek és a konzerválószerek (oxálsav, benzoesav) gátolják a magnézium felszívódását.
A szokásos táplálkozás mellett a napi magnézium felvétel nők esetében átlagosan 210 mg, míg a férfiaknál 270 mg, ezzel szemben optimálisan 300-400 mg magnéziumot kellene fogyasztani naponta. A várandós állapotban és szoptatás alatt a magnéziumszükséglet drámaian megnő, legalább 450 mg/nap mennyiségre.
A magnéziumhiányos táplálkozáskor a sejtek magnéziumtartalma viszonylag lassan csökken, de a pótláskor figyelembe kell venni, hogy a sejtek lassan veszik fel a magnéziumot, így tartósan, hetekig javasolt azt pótolni nagyobb adagban.
