A vérszegénység, vagyis anémia, tünetei sokszor alattomosan jelentkeznek, ezért nem mindig könnyű felismerni őket. A leggyakoribb panasz a fáradékonyság és az erőtlenség, amelyet a szervezet oxigénhiánya okoz, de a sápadt bőr, a gyakori szédülés, a fejfájás és a légszomj is árulkodó jelek lehetnek. Sokan csak legyintenek ezekre, mondván, biztos a stressz vagy a kialvatlanság áll a háttérben, pedig a vérszegénység időben való felismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy megelőzzük a komolyabb következményeket.
Ebben a cikkben összegyűjtöttük, melyek a vérszegénység legjellemzőbb tünetei, hogyan különböztethetjük meg őket más betegségek jeleitől, és mire figyeljünk, ha szeretnénk idejében szakemberhez fordulni.
Mi a vérszegénység?
Vérszegénységről akkor beszélünk, ha a vérben keringő vörösvérsejt és a bennük található hemoglobinszint (oxigént szállító fehérje) a normális alá csökken. A vörösvérsejtek száma és a hemoglobinszint függ az életkortól, a nemtől és az egészségi állapottól is: férfiakban a vörösvérsejtek száma magasabb, mert az androgén hormonok fokozzák a vörösvérsejt-képzést. 70 év felett a hemoglobin-érték csökken, és terhesség alatt, valamint újszülött- és csecsemőkorban is kisebb ez az érték.
A vérszegénység tünetei
Az anémia miatt a sejtekhez jutó oxigén mennyisége kevesebb, vagyis oxigénhiányos állapotok lépnek fel. A tünetek és maga a betegség lassan, lappangva alakul ki, tüneteit nem mindig könnyű beazonosítani – de most segítünk, a szervezetünk mely jelzéseire érdemes figyelni.
Általános tünetek
A vérszegénység tünetei közül a leggyakoribb a tartós fáradtság és kimerültség, amely pihenés után sem múlik el. Sokan arról számolnak be, hogy nehezebben koncentrálnak, ingerlékenyebbé válnak, vagy már kisebb fizikai aktivitás után is gyengeséget éreznek.
Látható jelek a bőrön és a külső megjelenésben
A sápadt arcbőr, a fakó ajkak és a törékeny körmök mind olyan jelek, amelyek vérszegénységre utalhatnak. Gyakran a haj is fénytelenné, töredezővé válik, és a bőr szárazsága is kísérő tünet lehet.Fizikai panaszok, amelyek figyelmeztethetnek (H3)
A szédülés, a gyakori fejfájás, a légszomj vagy a szapora szívverés mind arra utalhat, hogy a szervezet nem jut elegendő oxigénhez. Egyesek mellkasi nyomást vagy hideg végtagokat is tapasztalhatnak, ami szintén a vérszegénység tünete lehet.
Mikor gyanakodjunk vérszegénységre?
Mivel a felsorolt panaszok más betegségeknél is előfordulhatnak, fontos az összefüggések felismerése. Ha valakinél több tünet egyszerre jelentkezik, és azok hosszabb ideig fennállnak, érdemes orvosi vizsgálatot kérni. A laborvizsgálatok pontosan kimutatják a vérszegénységet, így az időben megkezdett kezelés segíthet elkerülni a súlyosabb szövődményeket.
Mik lehetnek a szövődményei?
A kezeletlen vérszegénység nemcsak kellemetlen tüneteket okoz, hanem komolyabb szövődményekhez is vezethet. Az oxigénhiány miatt a szív fokozott terhelésnek van kitéve, ami hosszú távon szívritmuszavart, szívelégtelenséget vagy akár szívnagyobbodást is okozhat. Emellett a tartósan alacsony hemoglobinszint miatt az immunrendszer gyengül, így a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekre. A súlyos vérszegénység tünetei pedig ronthatják a munkaképességet, a koncentrációs készséget és az általános életminőséget is, ezért a megfelelő kezelés elengedhetetlen.
A vérszegénység okai
A vérszegénység kialakulásának többféle oka lehet, amelyek közül a leggyakoribb a vashiány, de más tényezők is hozzájárulhatnak a probléma megjelenéséhez. Nézzük, melyek ezek!
Vashiány – a leggyakoribb kiváltó tényező
A vérszegénység legelterjedtebb oka a vashiány, mivel ez az anyag nélkülözhetetlen a hemoglobin előállításához. Ha étrendünk nem tartalmaz elegendő vasat, vagy a szervezet nem tudja megfelelően felszívni, akkor a vörösvértestek oxigénszállító képessége csökken. Ez gyakran előfordul vegetáriánus vagy vegán étrend mellett, de tartósan rossz táplálkozási szokásoknál is.
Vitaminhiány, amely gátolja a vérképzést
A folsav és a B12-vitamin hiánya szintén vérszegénységet okozhat. Ezek a vitaminok nélkülözhetetlenek a vörösvértestek képződéséhez, hiányuk pedig megaloblasztos vérszegénységhez vezethet. Ilyenkor a sejtek nagyobbak, de kevésbé hatékonyak az oxigénszállításban.
Vérvesztés és belső vérzés
Akut vagy krónikus vérvesztés – például erős menstruáció, gyomor- és bélrendszeri fekélyek, aranyér vagy akár rejtett belső vérzés – szintén vérszegénységhez vezethet. Sokszor épp az ilyen lassú, de folyamatos vérvesztés miatt alakul ki tartósan alacsony hemoglobinszint.
Krónikus betegségek hatása
Bizonyos betegségek, például vesebetegségek, daganatok, autoimmun kórképek vagy gyulladásos bélbetegségekakadályozhatják a vörösvértestek képződését. Ezt nevezzük krónikus betegségekhez társuló vérszegénységnek, amely gyakran hosszabb távon, fokozatosan alakul ki.
Öröklött tényezők és ritkább okok
Nem szabad megfeledkezni az örökletes vérszegénységekről sem, mint például a sarlósejtes anémia vagy a thalassemia. Bár ezek ritkábbak, fontos, hogy családi előzmények esetén a kivizsgálás kiterjedjen rájuk is.
Vashiányos vérszegénység – vizsgáljuk meg közelebbről a leggyakoribb problémát!
A világon a vashiány az egyik leggyakoribb oka a vérszegénységnek. Az átlagos (európai) étrend napi 10-15 mg vasat tartalmaz, aminek kb. 10%-a szívódik fel. Felszívódását segíti a C-vitamin, az aminosavak, gátolják a savkötő anyagok, foszfátok, teák, fertőző betegségek.
A hiányos táplálkozáson kívül felszívódási zavar is kiválthatja kialakulását. A vörösvérsejtek képződésének hiánya felléphet a vashiány mellett a B12 vitamin és a folsav hiánya miatt is, Ezek mind adódhatnak felszívódási zavarból, vagy helytelen táplálkozásból, alkoholizmusból, mérgezések vagy immunhiányos állapot miatt.
Sajnos a háttérben állhatnak komolyabb betegségek is, mint vesebetegség, daganatos megbetegedés, csontvelőkárosodás, de természetesen nem kell egyből a legrosszabbat feltételezni! Hiánytünetek jelentkezhetnek a terhesség és szoptatás ideje alatt is, mivel ilyenkor a szervezetnek megnövekedik az igénye a vas, B12 és folsav iránt.
Hogyan kezelhető a vashiányos vérszegénység?
Szájon át szedhető, valamint injekciós készítményekkel nagyszerűen kezelhető a vashiányos anémia. Nem mindegy azonban, milyen tablettát szedünk! A vaspótlásra alkalmazott szernek jól felszívódónak kell lennie, amely megfelelő nagy adagban tartalmazza a vasat és fontos, hogy megfelelő ideig szedjük!
Az injekciós vaskészítményeket csak indokolt esetben alkalmazzák, mivel nem hatékonyabbak a tablettás változatoknál, sőt allergiás szövődmény is kialakulhat általuk. Általában gyomor-bélrendszeri gyulladások megléte esetén rendeli el az orvos az injekció beadását, illetve ha a szájon át szedhető készítmények súlyos mellékhatásokat okoznak, vagy akkor (például előrehaladott terhességnél ), amikor gyors vasraktár-telítés szükséges.
Mit jelenthet gyermekeknél?
Gyermekeknél a vérszegénység különösen veszélyes, mert nemcsak a fizikai, hanem a szellemi fejlődést is hátráltathatja. A vas- vagy vitaminhiány miatt kialakuló vérszegénység figyelemzavart, tanulási nehézségeket és fejlődési elmaradást okozhat. A kicsik gyakran fáradékonyabbak, ingerlékenyebbek, és hajlamosabbak a fertőzésekre. Csecsemőknél a mozgásfejlődés is lassabb lehet, illetve előfordulhat étvágytalanság vagy alvászavar. Emiatt a gyermekkori vérszegénység időben történő felismerése és kezelése kulcsfontosságú, hogy megelőzzük a hosszú távú következményeket.
Hogyan diagnosztizálható a vérszegénység?
Általában vérvétel derít fényt a problémára, a diagnózis felállítása a szakorvos feladata, miután kikérdezte a beteget, és laboratóriumi vérvétel vizsgálat történt. A laborvizsgálat fényt derít a vérszegénység mértékére, és okára is, amely háromféle lehet.
A vérkép kitér az alakos elemek (vörösvérsejt) állapotára, hogy túl sok pusztul-e el belőlük, tartalmaznak-e elég hemoglobint (vasat), van-e a szervezetben elég B12 vitamin és folsav. A bomló, széteső vörösvértestek után jól kimutatható anyagok lesznek a vérben, ez is látható a laborból, illetve az immunrendszer problémáira utaló ellenanyagok, és védekező fehérvérsejtek is azonosíthatóak. Egyes esetekben nem elég a vérképvizsgálat, ha megbúvó betegségek gyanúja áll fenn. Ilyen esetekben az orvos további vizsgálatokat kérhet, mint székletvizsgálat, képalkotó diagnosztika, vagy béltükrözés.
Összességében elmondható, hogy a vérszegénység felismerése és kezelése nemcsak a közérzetünket javítja, hanem hosszú távon az egészségünket is védi. Ha figyelünk a tünetekre, időben kérünk segítséget, és odafigyelünk a megfelelő tápanyagbevitelre, akkor sokat tehetünk a szövődmények megelőzéséért.
