A megfázás tünetei

A nátha éppúgy vírusos eredetű, mint az influenza

A náthát általában könnyedén vesszük, pedig éppúgy vírusos eredetű betegség, mint az influenza vagy a koronavírus. Ennek a háromnak a tünetei is hasonlóak lehetnek, de tény, hogy a nátha a legenyhébb lefutású. Azonban egy náthából is alakulhat ki bakteriális felülfertőzés, ami az arcüregen keresztül ráhúzódhat a középfülre, az orrüregre, akár a fogak irányában is, vagy a tüdő, ritka esetben a szív  felé. Ezért a szövődményeket meg kell előzni, és a náthát minél előbb, már csírájában kikezelni.

A náthát úgynevezett rhinovírusok, adenovírusok, parainfluenza vírusok okozzák, melyek ellen nincs védőoltás. Ezért a náthát bármikor elkaphatjuk, de ha az immunrendszerünk elég erős, akkor maximum 1-2 napra gyengülünk le tőle.

Tünetek, a betegség lefolyása és a fertőzés terjedése 

A megfázás általában torokfájással, torok kaparással kezdődik, amelyet a következő tünetek követnek, például:

• tiszta, vizes orrfolyás,
• tüsszögés,
• fáradtság, levertség (rossz közérzet),
• Izomfájdalmak, gyengeség
• a felnőttek általában nem lázasodnak be, de ha igen, akkor is a láz alacsonyabb (38 ° C alatti),
• rekedtség is jellemző,
• íz- és szagérzékelés elvesztése,
• és kialakulhat köhögés is.

A megfázás első néhány napjában az orr vizes orrváladékot termel. Később ez a váladék vastagabbá és színessé válhat. A sötét váladék a megfázáskor nem feltétlenül jelenti azt, hogy bakteriális fertőzés alakult ki fejlesztett ki, ezért sem javasolt azonnal antibiotikum szedése, mert többet árthatunk, mint használhatunk vele!

Az enyhe köhögés nem ritka a megfázásnál. Ha a köhögés nem súlyosbodik, akkor valószínűleg a megfázás második vagy harmadik hetében tart. Ha asztmája vagy más tüdőproblémája van, a megfázás rosszabbá teheti azt.

Amint már említettük, a felnőttek nem hajlamosak lázra megfázás esetén, de ha jelentkezik, akkor se emelkedik túl magasra a test hőmérséklete. A magasabb hőmérséklet és a súlyosabb tünetek azt jelenthetik, hogy influenzával vagy bakteriális felülfertőződéssel néz szembe, nem pedig megfázással.

A gyakori megfázásos tünetek általában 1-3 nappal azután kezdődnek, hogy a vírussal megfertőződött. Tipikusan a tünetek körülbelül 7-14 napig tartanak. Ezalatt a megfázást okozó vírus fertőz, így kerülje a kontaktust, mely során másokat is megfertőzhet.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Az újszülöttek kivételével a közönséges megfázás tünetei önmagukban nem veszélyesek. Általában egy-két héten belül elmúlnak gyógyszeres kezelés nélkül. Ha a megfázás tünetei különösen kellemetlenek, forduljon orvoshoz!

Ha sötét váladékot köhög fel, vagy érzi hogy tele van a tüdeje vele, akkor érdemes háziorvosához fordulni a problémával, mert előfordulhat , hogy bakteriális fertőzés alakult ki.

A pandémia miatt sokan már a nátha tüneteitől is megijednek, arra gondolnak, hogy a covidot kapták el. A félelem persze nem alaptalan, és jobb megelőzni a tünetek súlyosbodását. Ha a kezdő tünetek azonnal párosulnak az ízlelés és szaglás elvesztésével, fájnak az izmaink, vagy belázasodunk, haladéktalanul kérjünk covid-tesztet!

Figyeljen az  alábbiakra! 

• Ha nem tud nyelni, több mint egy hete fáj a torka, köhögése nem csillapszik, fülfájása van.
• Ha a torka fáj és a hőmérséklete tartósan 38 ° C vagy magasabb.
• Terhesség vagy szoptatás alatt is érdemes konzultálni orvosával.
• Ha az arcürege fáj és feszít, és vastag sárga vagy zöld nyálka ürül belőle.
• Merev nyak és fényérzékenység esetén is forduljon orvosához!

Forduljon orvoshoz, ha az újszülöttnek vagy csecsemőnek megfázásos tünetei vannak!

A szénanátha is nátha?

A megfázás tüneteit az allergiások hatványozottabban tapasztalhatják tavasszal-nyáron, amikor a jellemző allergén növények virágoznak. Ebben az időszakban tehát nemcsak meghűlés okozhat náthás tüneteket, hanem a parlagfű allergia/szénanátha miatt is jelentkezik a kaparó érzés, tüsszögés, orrfolyás,  orrdugulás, légszomj, de ilyenkor a szemek is gyakran érintettek.

A szénanátha tehát nem vírusos eredetű, hanem az allergén váltja ki, az immunrendszerűnk túlreagálását. A tünetek hasonlóak, viszont általában nem ússzuk meg egy héttel, addig nehezítik a mindennapokat, míg az allergén növény le nem virágzik.

Ha viszonylag újkeletűek a tüneteink, végeztessünk allergia vizsgálatot, és figyeljünk oda, nehogy asztmává fejlődjön a kezeletlen szezonális allergia!

A nátha kezelésének 5 aranyszabálya

1. Ha náthaszerű légúti tüneteink vannak, de nem tisztázott még, hogy mennyire komoly a gond, fokozottan figyeljünk a saját és környezetünk fertőtlenítésére, higiéniájára! A légteret párologtatóval kezelhetjük, melybe sóoldatot (pl.Salvus víz) és illóolajat teszünk (borsmenta, eukaliptusz, rozmaring, citrom). A gyakran érintett, mások által is megfogott felületeket, tárgyakat rendszeresen fertőtlenítsük!
   
   
2. Szellőztessünk gyakrabban!
   
   
3. Az orrüregben és szájüregben lévő aktív kórokozók elpusztíthatóak olyan természetes készítményekkel, mint a Virostop. Ez megelőzésre is kiváló lehet.
   
   
4. Igyunk sok folyadékot, előnyben a gyógyteák: hársfa, kasvirág (echinacea), kakukkfű, kamilla, gyömbér, menta. Jók a levesek is, aki nem vega, főzzön bele erős húsokat, belsőségeket! Emeljük meg a D-vitamin dózisunkat a duplájára!
   
   
5. A nátha és megfázás tüneteinek enyhítéséhez fontos az ágynyugalom, hogy a szervezet energiát tudjon tartalékolni és a gyógyulásra fordítani.