Miért van szüksége a szervezetünknek vasra?
A vasnak számos anyagcsere folyamatban van szerepe enzimek összetevőjeként, és a hemoglobin fontos komponense. A vörösvértestek hemoglobinja szállítja az oxigént a tüdőből a szövetekbe. Mivel a szervezetünk mindennap rengeteg vasat használ fel, kiemelten fontos, hogy megfelelően pótoljuk azt.
Mennyi vasra van szüksége a szervezetünknek?
Általánosságban elmondható, hogy egy felnőttnek egy nap 10-15 milligramm vasat kell bevinnie, de pontos mennyiséget számos tényező befolyásolja. Az egyik az életkor. A gyerekeknek és az időseknek sokkal több vasra van szükségük napi szinten. De az élsportolók esetén is kiemelten fontos a megfelelő vasbevitel, hiszen ők az izzadás során rengeteg értékes nyomelemtől és ásványi anyagtól szabadulnak meg. A termékeny nők szervezetének szintén több vasra van szüksége, ugyanis a menstruáció során kiürülnek a raktáraik. Ugyanígy a várandós nők napi vasszükséglete is magasabb.
A vashiány okai
A legtöbb esetben a nem kiegyensúlyozott étkezés – így egy szélsőséges diéta vagy a húsmentes táplálkozás – vezet vashiányhoz, de a stressz vagy a terhesség is szerepet játszhat benne. Azoknál, akik nem fogyasztanak állati eredetű élelmiszert, sokkal gyakrabban figyelhető meg ez a probléma. Tény, hogy a növényi eredetű élelmiszerek is tartalmaznak vasat, azonban olyan formában, amit az emberi szervezet rosszabbul, illetve nehezebben tud felhasználni.
A fokozott vérveszteség, például valamilyen fekély, a gyomor- vagy bélrendszer krónikus gyulladása, esetleg az aranyér szintén vezethet vashiányhoz.
A vashiány tünetei és veszélyei
Mivel a vashiány következtében nem jut elegendő oxigénhez a szervezetünk, az alábbi
tüneteket tapasztalhatjuk magunkon:
- fáradékonyság (akkor is létrejöhet, ha a vashiány még nem vezetett hemoglobin hiányhoz)
- az energiaszint csökkenése
- sápadt és száraz bőr
- fejfájás
- szédülés
- légszomj
- töredezett körmök és haj
- izomrángás
- izomgörcs
- vashiányos vérszegénység
- hajlam gyakori megfázásra, ami az immunrendszer gyengülésére utal
A vashiány veszélyei abban rejlenek, hogy a legtöbb esetben egy alapbetegség következtében alakul ki. Leginkább gyulladással járó bélbetegségekben szenvedőknél figyelhető meg, de gyakori coeliakiában is, sokszor pedig vérzés következménye.
Szintén gyakori jelenség a vérszegénység, ami a vashiány következtében alakul ki. Ilyenkor a szervezetben csökken a vörösvértestek száma és a hemoglobin mennyisége, és a vörösvérsejtek kisebbek. Ez a betegség súlyos esetekben akár halálhoz is vezethet.
Az alacsony vasszint gyerekeknél akár a szellemi fejlődés elmaradását is eredményezheti, míg a terhességi vashiány a magzat fejlődésére jelent veszélyt.
Hogyan kezelhető a vashiány?
A szervezetünk kevés vasat raktároz, ezért azt táplálkozásunk során kell megfelelő formában és mennyiségben bevinnünk. Fontos tudni, hogy az élelmiszerrel bejuttatott vas kb. egytizedét tudjuk hasznosítani, így kiemelt figyelmet kell, hogy szenteljünk a vasban gazdag ételek fogyasztásának. Ezért fogyasszunk vasban gazdag ételeket, teljes kiőrlésű gabonafélét, húst, időnként a vasban különösen gazdag vörös húsokat és májat, halat és tenger gyümölcseit (így kagylót), tejtermékeket (különösen juh- és kecsketejből készült termékeket), és olyan zöldségeket, melyek magas vastartalommal rendelkeznek (pl. száraz babot, a száraz borsót vagy lencsét). Amennyiben pedig szükséges – szakemberrel egyeztetve – táplálék-kiegészítő formájában is támogathatjuk vasszintünk stabilitását.
A magas vastartalommal rendelkező ételekről
ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
