A vashiány tünetei és kezelése

Magyarországon népbetegségnek számít a vashiány, de a fejlett országokban is – elsősorban a táplálkozási szokásokból és az életmódból adódóan – akár a lakosság 60-80 százalékát érintheti legalább egyszer élete során. A vashiány hátterében az esetek többségében az elégtelen vasfogyasztás és a hirtelen fellépő, fokozott igény áll. Előbbit a nem megfelelő táplálkozás vagy a rosszul beállított diéta okozhat, de előfordulhat, hogy olyan anyagokat fogyasztunk túlzott mértékben, melyek gátolják a vas felszívódását a bélrendszerünkből. Ilyen lehet a kalcium vagy a reflux ellen szedett gyógyszerek néhány fajtája. Fakadhat a vashiány abból is, hogy megnő a szervezet vasigénye. Ez csecsemőknél, később pedig gyermekkorban fordulhat elő, amikor a szervezet hirtelen fejlődik, emiatt megugrik a hemoglobin-igény. A vasigény terhesség alatt is megugrik, hiszen a szervezetnek fel kell építenie a nagyon gyorsan fejlődő magzatot, amihez rengeteg vasra van szüksége. Növekszik az igény a menstruáló nőkben is, hiszen ilyenkor vért, és azzal együtt hemoglobint, tehát vasat vesztenek az érintettek. Előfordulhat a vasfelszívódás zavara autoimmun betegség vagy B12 hiány következtében is, bár ezek lényegesen ritkábbak, mint a fentiek. Ha a szervezetben csökken a vas mennyisége, észrevehető tünetek is jelentkeznek. Ilyen a fáradékonyság és a gyengeség, a fejfájás, a szédülés és a sápadtság vagy a fokozott szívdobogás érzése. A torokszorítás, a torokban lévő gombóc érzete ugyancsak jellemző panasz, ahogyan időnként a nyelési zavarok is. A vashiány előidézhet hajhullást is. Emellett rendkívül jellemző a terhelhetőség csökkenése. Mivel a vashiány vérszegénységet okoz, minden fizikai és mentális erőfeszítést igénylő feladatunkat nehezebben tudjuk ellátni. Megnő a kockázata a betegségeknek is, hiszen ebben az esetben az immunrendszerünk sem tud megfelelően védekezni a kórokozókkal szemben. A zavaró tünetek miatt mindenképpen érdemes orvoshoz fordulnunk. A kezelés a megelőzéssel kezdődik. Ha valakinél magasabb a vashiány kialakulásának esélye, akkor érdemes gondoskodnia a többletbevitelről. Ez igaz a növekedésben lévő gyerekre, a nőkre, illetve az olyan lánygyerekekre, akik épp elkezdtek menstruálni, ezért vasigényük ugrásszerűen megnő, a kismamákra és az olyan gyógyszerek fogyasztóira, akiknél problémás lehet a vas felszívódása. Ugyanez a helyzet azokkal is, akik olyan diétát folytatnak, melynél elégtelen lehet a vasbevitel vagy problémás lehet a felszívódás. A táplálék vastartalma könnyen emelhető, hiszen tudjuk, hogy a húsféleségekben több a vas, mint a növényekben. Aki tehát nem vegetáriánus, de a rizikócsoportba tartozik, annak érdemes több húst és májat fogyasztania. Vegetáriánusoknál is van mód a megelőzésre, egyes magvak –  például a szezámmag és a pisztácia – ugyanis sok vasat tartalmaznak. Mellettük a hüvelyes zöldségek és a teljes kiőrlésű lisztek is hasznosak, mert szintén több vasat tartalmaznak. Érdemes multivitaminokat, illetve kifejezetten vashiányra kifejlesztett készítményeket is rendszeresen fogyasztani. A vashiány forrásának meghatározása is fontos lehet. Idősebb korban a vérszegénység utalhat például béldaganatra, így életet is menthet egy időben felállított diagnózis. Ezért javallott orvos felkeresése.