A féltékenység egy természetes, velünk született érzés, melynek szerepe van az életösztönünk, a természetes versengés és a fajfenntartás kapcsán. A féltékenységnek számos fajtáját ismerjük, többek között a testvérek szinte születésüktől kezdődő féltékenységét, mely a szülői szeretetért folyó versenyről szól, a szerelmi féltékenységig, mely esetében férfi és nő között jelentős különbség figyelhető meg. Noha a szó, melyet használunk mindkét esetben megegyezik.
A féltékeny férfi
A férfi féltékenység alapjában véve szexuális eredetű. Lényege, hogy a gének továbbörökítésére kiválasztott nő ne léphessen félre, vagy ne veszítse el őt. Ennek oka, hogy a férfiakban is az evolúció során kialakult az utódnevelés ösztöne. Az a kétely viszont, hogy az utód valóban az apától származik, ösztönösen okozza a férfiakban a féltékenységet. Az utódokra való ilyen szintű figyelem azért alakulhatott ki az emberi fajnál, mert az embergyerek egy nagyon gyámoltalanul megszülető és igen lassan önállósodó lény. Azáltal, hogy az apaság intézménye kialakult az embernél, a fajfenntartás sikere nagyobb esélyű lett. Természetes ösztön viszont, hogy egy férfi kizárólag a saját utódjáért kíván sok évig dolgozni. Tovább gondolva: ez az az ösztön, mely a házasság és a monogámia gyakorlatát is bevezette.
A féltékeny nő
A női féltékenység az egyedfejlődésünk egy későbbi lépcsőfokán alakult ki, mondhatni maga a férfi féltékenység váltotta ki azt! A nők féltékenységének az oka, hogy a szeretett férfi ne hagyja el őt egy másik nőért, ezzel veszélyeztetve a közös utód életképességét. A másik kiváltó ok nőknél a kötődés, melyet a nőkben fokozottabban kivált a szeretkezés. Az embereknél egyedülálló módon egész évben kívánt szexuális aktus során termelődő oxytocin okozza a kötődést, mely elősegíti, hogy a párok hosszútávon együtt maradhassanak. Az alapvető különbséget szimbolizálja a két nem féltékenységében, hogy nőknél megcsalás esetén az ösztönös kérdés: “…és szerelmes vagy belé?”, míg férfiaknál: “…és lefeküdtél vele?”
A féltékenység fajtái
A saját kisebbségi érzésünk okozta féltékenység
A sikeres hímekkel, az egészséges, sikeres és jó külső adottságú férfiakkal szembeni verseny okozza a kevésbe sikeres hímek féltékenységét. Azzal, hogy ők jobban védik párjukat, odafigyelnek minden cselekedetükre előnyhöz juttathatják magukat a fajfenntartási versenyben. Ez egy ösztönös fajtája a féltékenységnek és természetesen más esetekben is jelentkezik.
A birtoklásból eredő féltékenység
Párunk iránt érzett szeretetünk sokszor átcsaphat a birtoklás érzésébe. Ő az enyém, másé nem lehet! Ha mégis azt tapasztaljuk, hogy kedvesünk másokat is közel enged magához, akkor az ellenszenvet válthat ki belőlünk, mely a féltékenység egyik formája.
A saját magunk példájából eredő féltékenység
Ha én csinálom, biztos, hogy ő is így van ezzel! Gondoljuk magunkban és hajlamosak vagyunk a saját magunk hibáit a másikra vetíteni. Ha mi szívesen nézegetjük a környezetünkben lévő potenciális párjelöltetket, úgy gondolhatjuk, a másik is pont így tesz és ezáltal féltékenységbe sodorjuk magunkat.
Alzheimer-kór tünetei, kialakulása és kezelése
Az Alzheimer-kór viszonylag gyakori betegség, amely főként idősebb korban jelentkezik. Felismerni ma már jól lehet, viszont tökéletes gyógymódja nincs. Ám odafigyeléssel és megfelelő kezeléssel késleltethetőek a súlyosabb tünetek.
Anorexia, bulímia – Étkezési zavarok
Bár a táplálkozás szükséges ahhoz, hogy életben maradjunk, zavarai mégis gyakoriak, hiszen a vékonyabb testalkat utáni vágy nem ismeretlen dolog a mai világban. Ezért pedig sokan képesek szinte bármit megtenni, amivel egy idő után az egészségüket is súlyosan veszélyeztetik.
Tanácsok karácsonyi depresszió ellen
Bár csak egy mítosz, hogy az öngyilkosságok a karácsonyi ünnepek körül a leggyakoribbak (valójában tavasszal), mégis hajlamosak vagyunk ilyenkor depresszióssá válni. De miért van ez és hogyan kerülhetjük el?
Betegségek lelki okai
Cikkünkben összegyűjtöttük a leggyakrabban előforduló tüneteket és betegségeket és azt, mi állhat a hátterükben. Lássuk, melyek ezen betegségek lelki okai.
A Wilson-kór
A Wilson-kór viszonylag ritka, örökletes betegség, amit nem is olyan régen, az 1900-as évek elején írtak le először. Elnevezését S.A.K. Wilsonról kapta, aki először határozta meg ezt a jelenséget. A kór nevét sokszor halljuk, ám csak kevesen vannak tisztában azzal, mit is jelent ez a betegség és hogyan lehet kezelni.