Az allergia napjaink egyik leggyakoribb egészségügyi problémája, ami emberek millióit érinti világszerte. A tünetek skálája rendkívül széles: a vörös szemektől és a bedugult orrtól kezdve az ételallergián és a bőrkiütéseken át egészen az életveszélyes anafilaxiás sokkig terjedhet. Egy valami viszont mindegyikre igaz: képes megkeseríteni az érintettek mindennapjait. Annak érdekében, hogy minél előbb elmúljanak vagy legalább enyhüljenek ezek a panaszok, ki kell deríteni, hogy mi váltja ki azokat.
Az allergia okainak felderítése és a megfelelő kezelési módok megtalálása nem lehetséges egy allergiavizsgálat elvégzése nélkül. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, hogy mit érdemes tudni a különböző allergiavizsgálatokról és hogy milyen módszerek léteznek. De arra is kitérünk, hogy mire lehet számítani az egyes eljárások során.
Miért fontos a vizsgálat?
A teljeskörű allergiavizsgálat célja az allergiát kiváltó anyagok (allergének) azonosítása. Mivel az allergiás reakciók súlyosak lehetnek, ezek pontos meghatározása elengedhetetlen a megfelelő kezelés és az életminőség javítása érdekében.
Az allergiavizsgálat tehát segíthet az allergén azonosításában: pontosan meghatározza, hogy milyen anyagokra reagál a szervezet túlérzékenyen. Az allergének ismeretében az orvos hatékony kezelési tervet készíthet. Ez alapján pedig a beteg elkerülheti az allergéneket, ami jelentősen csökkentheti a tüneteket így megkönnyítve a mindennapokat.
Az allergiavizsgálat típusai
Az allergiák vizsgálatának többféle módszere is létezik, amelyek közül az orvos a tünetek, a beteg kórtörténete és más tényezők alapján választja ki a legmegfelelőbbet. A leggyakrabban használt módszerek a következők.
Bőrön végzett allergiavizsgálatok
Ezeket a teszteket gyorsan el lehet végezni, így zömében ezek valamelyikét szokták elsőként alkalmazni. Egy ilyen bőr-allergiavizsgálat során olyan anyagokat juttatnak a bőrre, melyek nagy valószínűséggel felelősek az allergiás reakciókért.
Az egyik ilyen módszer a Prick-teszt, amely során az orvos tisztított allergéneket visz fel az érintett alkarjára, majd egy 1 milliméter szúrásmélységű lándzsa segítségével juttatja ezeket a bőrbe. Amennyiben valamelyik allergénre érzékenyen reagál a vizsgált személy, akkor kipirosodik a bőre, egy szúnyogcsípésre emlékeztető pukli keletkezik rajta, továbbá viszketés is jelentkezhet. A Prick-teszttel leginkább olyan allergiákra tudnak fényt deríteni az orvosok, melyeknél az érintkezést követően azonnali reakció keletkezik, ilyen például a szénanátha és egyes élelmiszerallergiák.
Az intrakután-teszt sokban hasonlít a Prick-tesztre, hiszen ugyanúgy a bőrön végzik el. Ám míg a másiknál egy kisebb lándzsát használnak, addig ennél a módszernél egy fecskendő és egy intrakután tű segítségével juttatják az allergéneket a bőr mélyebb rétegeibe. Általában negyed óra elteltével meg is jelennek a tünetek. Ezzel a módszerrel az enyhébb allergiás reakciók is észrevehetővé válnak.
Amennyiben a Prick nem ad egyértelmű választ, akkor az allergia vizsgálatát akaparásos teszttel végzik el a szakemberek. Ennek során a bőr felső rétegét megkarcolják, majd az allergéneket bedörzsölik a bőrbe, így azok mélyebbre jutnak, aminek köszönhetően erősebb reakciót váltanak ki.
Az Epicután-teszt elvégzése akkor javasolt, amikor az allergiát kiváltó anyagok az érintkezés következtében mindössze fél vagy három nappal később okoznak allergiás reakciókat. Ilyenkor a legtöbb esetben különböző gyógyszerek hatóanyagai – például lidokain, tetrakain – állnak a háttérben, de akár különféle tartósítószerek, illatanyagok, nikkel, kobalt vagy latex is okozhatják a tüneteket. Ennél a vizsgálatnál egy tapaszt helyeznek az érintett hátára, amit előzőleg egy allergénnel itatnak át. Ha ennek eltávolítása után nem jelentkezik reakció, akkor az orvosok még várnak 1 napot, majd ismételten ellenőrzik a bőrt. A leggyakoribb panaszok közé a duzzadt, vöröses és viszkető bőr, illetve hólyagocskák tartoznak.
Vérvizsgálatok
Ha például valamilyen bőrbetegség megmásítja a bőrvizsgálatok eredményét, akkor egy allergia-laborvizsgálat is szükségessé válhat. A vérvizsgálatok során a specifikus antitestek (IgE) szintjét mérik a vérben, ugyanis ezek koncentrációja megnő az allergia következtében. Ezeknek két fő típusa ismert.
Az egyik a RAST-teszt, melynek során a vérmintát allergénekkel inkubálják. Ezután egy radioaktív anyagot adnak hozzá, amely kötődik az allergén-antitest komplexekhez. Az eredményeket egy speciális műszerrel olvassák le, amely méri a radioaktivitást. Ez a módszer időigényesebb és drágább , de hasznos olyan esetekben, amikor a bőrpróba nem végezhető el – például súlyos bőrbetegségek esetén.
Az ELISA-teszt hasonló a RAST-teszthez, de itt enzimatikus reakciót alkalmaznak a specifikus IgE-antitestek kimutatására. Az eredményeket színváltozás alapján értékelik. Az ELISA gyorsabb és olcsóbb, mint a RAST, és széles körben alkalmazzák.
Provokációs teszt
Az is előfordulhat, hogy meglévő allergia ellenére sem keletkeznek allergiás reakciók a bőrön, így szükségessé válik egy provokációs teszt, ami pontosan meghatározza az allergiát kiváltó anyag típusát. Szénanátha esetén a legesélyesebb allergént az orrnyálhártyára juttatják, majd megfigyelik a szervezet reakcióját. A szemben vagy a torokban hasonló módon tesztelik le az allergéneket.
Kizárásos diéta
Ez a módszer főként ételallergiák esetén használatos. A beteg egy bizonyos ideig elkerüli a gyanított allergéneket tartalmazó ételeket, majd fokozatosan újra bevezetik azokat az étrendbe, miközben figyelik a tünetek megjelenését vagy súlyosbodását.
Az allergiavizsgálat folyamata
Az allergiavizsgálat előkészítése és végrehajtása több lépésből áll. Fontos, hogy a beteg és az orvos együttműködése zökkenőmentes legyen a pontos eredmények érdekében.
Az első lépés egy konzultáció az allergológussal vagy immunológussal. Az orvos részletesen kikérdezi a beteg kórtörténetét, tüneteit és életmódját, majd fizikai vizsgálatot végez. Ezt követően dönt arról, hogy melyik allergiavizsgálati módszert alkalmazza. Itt feltehetjük a kérdéseinket is, például hogy mi lesz a tesztelés menete vagy hogy mennyibe kerül egy allergiavizsgálat elvégzése.
Ezután meg kell tennünk a szükséges előkészületeket. Bizonyos gyógyszerek, például az antihisztaminok, befolyásolhatják a vizsgálat eredményeit, ezért az orvos utasításainak megfelelően ezeket a vizsgálat előtt el kell hagyni. Ezen kívül más tanácsokat is adhat a szakember, amiket mindenképp fogadjunk meg.
A választott módszertől függően a vizsgálat néhány percet vagy több órát is igénybe vehet. A betegnek követnie kell az orvos utasításait, és jeleznie kell, ha bármilyen kellemetlen tünetet észlel. Végül az orvos értékeli és közli a beteggel a vizsgálat eredményeit, illetve a következő lépéseket.
Az allergiavizsgálat után
Az allergiavizsgálat eredményei alapján az orvos személyre szabott kezelési tervet készít.
Ez biztosan magában foglalja az allergének elkerülését – általában ez az első és legfontosabb lépés a kellemetlen reakciók megelőzésében. Általában a szakember tanácsokat is ad arra vonatkozóan, hogyan kerülhetők el az adott allergének a mindennapi életben.
Súlyos vagy krónikus allergia esetén a szakember javasolhat allergénspecifikus immunterápiát is, amely során kis mennyiségű allergént juttatnak a szervezetbe fokozatosan növekvő dózisokban. Ez segít a szervezetnek megszokni az allergént, és idővel csökkenti az allergiás reakciókat.
Ezek mellett bizonyos életmódbeli változtatások is felmerülhetnek. Szükség lehet például a lakás rendszeres és különösen alapos takarítására, légszűrők használatára vagy az étrendünk módosítására.
Végül, de nem utolsósorban az allergia tüneteinek enyhítésére számos allergiagyógyszer áll a rendelkezésünkre, például antihisztaminok, szteroidok és dekongesztánsok. Az orvos az allergia típusától és súlyosságától függően írja fel ezeket a gyógyszereket. Ugyanakkor vény nélkül kapható készítmények is találhatóak a piacon, amelyek képesek csökkenteni az allergiás reakciók súlyosságát: nézzünk körül a BENU kínálatában, és találjuk meg a számunkra ideális típust!
