Nem vényköteles gyógyszereit házhoz szállítjuk, szakszerűen és gyorsan! 
A rendszeres székrekedés egy olyan kellemetlen állapot, ami sok ember életét nehezíti meg. Mind a mai napig sokan tabutémaként kezelik, pedig rendkívül fontos beszélni róla, ugyanis súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet, ha nem kezelik időben és megfelelően.
Az alábbiakban részletesen megvizsgáljuk a székrekedés lehetséges kiváltó okait, a jellemző tüneteit és a kezelésére vonatkozó különböző módszereket, amelyek enyhülést hozhatnak az érintetteknek.
Ezek lehetnek a székrekedés okai
A székrekedés többféle okból kialakulhat, és gyakran több tényező együttes hatása okozza. Az alábbiakban részletezzük a leggyakoribbakat, amelyek nagy része a modern életvitellel hozható összefüggésbe.
Életmódbeli tényezők
Az egyik legjellemzőbb hiba a rostszegény étrend fogyasztása. Manapság egyre ritkábban eszünk rostban gazdag ételeket – mint például teljes kiőrlésű termékek, hüvelyesek, zöldségek és gyümölcsök –, pedig ezek nagyon fontos részei az egészséges étkezésnek, továbbá az emésztésünk szempontjából is jelentős szerepük van. A rostok megkötik a bélben a vizet, felduzzadnak, ezáltal teljesen megtöltik a vastagbelet, aminek hatására a béltartalom sokkal könnyebben jut tovább. Ezen kívül a rostoknak számos további pozitív hatásuk is van: így például táplálják a jó bélbaktériumokat, ezáltal pedig támogatják az egészséges bélflórát.
Szintén nagy – és általános – probléma a nem elegendő folyadékfogyasztás. Megfelelő hidratáció nélkül a széklet kemény és száraz lesz, ami megnehezíti az ürítést. A víz segít lágyítani a székletet, ezáltal elősegítve a bélmozgást. Gondoljunk csak arra, hogy a szivacs mennyire könnyebben hajlítható és formázható, amikor nedves – hasonlóan a széklet is könnyebben mozog a belekben, ha elegendő víz áll rendelkezésre. De ahhoz is vízre van szükségünk, hogy a rostok minél jobban fel tudjanak duzzadni. Felnőttek esetében ez minimum 1,5 liter folyadékot jelent naponta.
A mozgáshiány is olyan tényező, amit a szorulás okai között tarthatunk számon. A rendszeres fizikai aktivitás – oly sok előnye mellett – elősegíti a bélműködést. A mozgásszegény életmód, például a hosszú ideig tartó ülés, lassíthatja a bélmozgásokat. Az irodai munkát végző emberek gyakran tapasztalják, hogy a nap végére lelassul az emésztésük, különösen, ha egész nap ülnek és alig mozognak.
Egyes gyógyszerek
Számos gyógyszer mellékhatásként székrekedést okozhat. Ilyenek például a fájdalomcsillapítók, különösen az opioidok. Ezek a gyógyszerek lassítják a bélműködést, ami székrekedéshez vezethet. Például, egy műtéten átesett beteg, akinek opioidokat írnak fel a fájdalom enyhítésére, gyakran szembesül székrekedéssel.
Az antidepresszánsok szintén befolyásolhatják a bélműködést. Egy depresszióval küzdő beteg, aki hosszú ideje szed antidepresszánsokat, tapasztalhatja, hogy emésztési problémái alakulnak ki.
De ugyanígy működik némelyik vérnyomáscsökkentő gyógyszer, egyes altatók, nyugtatók, vízhajtók valamint a gyomorégés ellen alkalmazott antacidok, amelyek kalciumot vagy alumíniumot tartalmaznak.
Egészségügyi állapotok
Az irritábilis bél szindróma (IBS) gyakran okoz váltakozó székrekedést és hasmenést. Az IBS-ben szenvedő betegek gyakran tapasztalják, hogy a székletürítésük rendszertelen és nehézkes, ami jelentős életminőség-romláshoz vezethet.
Nem általános jelenség, de a bélrendszeri elzáródások – például bélsérülések, daganatok, divertikulitisz vagy bélösszenövések – is okozhatnak ilyesmit. Egy daganatos beteg, akinél a daganat a belekben helyezkedik el, gyakran küzd székrekedéssel, mivel a daganat akadályozza a széklet áthaladását.
Itt említhetjük még a hormonzavarokat is. A pajzsmirigy alulműködése (hipotireózis) és a cukorbetegség is okozhat székrekedést. A pajzsmirigy-alulműködésében szenvedő betegek gyakran tapasztalják, hogy az anyagcseréjük lelassul, ami székrekedéshez vezet.
Mindezek mellett az agyvérzés vagy a szklerózis multiplex is járhat ilyen tünetekkel.
Pszichológiai tényezők
Talán nem is gondolnánk, de a tüneteket visszavezethetjük lelki okokra is. Az érzelmi stressz és a szorongás befolyásolhatja az emésztőrendszert és székrekedéshez vezethet. Például egy stresszes munkahelyi környezetben dolgozó ember, aki folyamatosan feszültség alatt áll, gyakran tapasztalhat székrekedést.
A depresszióval küzdők szintén gyakran szenvednek székrekedéstől, részben a csökkent fizikai aktivitás és az egészségtelen étkezési szokások miatt. Egy depressziós beteg, aki egész nap ágyban fekszik és nem eszik rendesen, könnyen székrekedéssel szembesülhet.
Egyéb kiváltó okok
A nők a terhesség során gyakran tapasztalhatnak ilyesmit. Ennek egyik fő oka a progeszteronhomron szintjének emelkedése, hiszen ez befolyásolja a bél simaizomzatának minőségét. De a szervezet fokozott vízvisszatartása sem segít a helyzeten.
De az egyéb okok közé sorolhatjuk a gyakori székletvisszatartást, valamint azt, ha hozzászokunk a hashajtók használatához, hiszen ezek mind egészségtelen székelési rutinhoz vezetnek.
A székrekedés tünetei
A székrekedés leggyakoribb tünete a ritka székletürítés. Általában akkor beszélhetünk erről, ha heti három alkalomnál kevesebbszer megyünk nagyvécézni. Azonban több más tünet is társulhat ehhez.
- Kemény vagy csomós széklet: A székletürítés nehéz és fájdalmas lehet.
- Erőlködés a székletürítés során: Az érintett gyakran érzi, hogy nagy erőfeszítést kell tennie a székletürítés érdekében.
- Az az érzés, hogy nem sikerült teljesen kiüríteni a beleket: Még székletürítés után is maradhat az az érzés, hogy a belek nincsenek teljesen rendben.
- Puffadás és hasi fájdalom: A gázok felhalmozódása és a széklet visszatartása puffadást és fájdalmat okozhat.
- Étvágytalanság: A teltségérzet miatt az érintett kevesebbet eszik.
Hogyan ismerhetjük fel a székrekedést?
A székrekedés diagnózisa elsősorban a tünetek és az orvosi anamnézis alapján történik. Az orvos számos kérdést tehet fel a tünetek gyakoriságával és jellegével kapcsolatban, például:
- Milyen gyakran van székletürítés?
- Milyen állagú a széklet?
- Tapasztal-e fájdalmat vagy kellemetlenséget a székletürítés során?
Szükség esetén az orvos fizikális vizsgálatot is végezhet, és további teszteket javasolhat, például vérvizsgálatokat, bélröntgent vagy kolonoszkópiát, hogy kizárja a súlyosabb kondíciókat.
Kezelési lehetőségek
A székrekedés kezelése szerencsére lehetséges. Ennek célja a székletürítés rendszerességének és könnyedségének helyreállítása. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb módszereket.
Életmódbeli változtatások
Fogyasszunk több rostot tartalmazó alapanyagot, például gyümölcsöket, zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonákat és hüvelyeseket. Egy jó példa erre a zabpehely reggelire friss gyümölcsökkel, ami nagyszerű módja annak, hogy a napot rostban gazdag étellel kezdjük.
Igyunk naponta legalább 1,5 liter vizet. Egy remek trükk az, hogy mindig tartunk magunknál egy vizes palackot, így könnyen emlékezhetünk arra, hogy rendszeresen igyunk.
A rendszeres fizikai aktivitás – például séta, úszás vagy kerékpározás – segít a bélműködés serkentésében. Ha például mindennap fél órát sétálunk, az jelentősen javíthatja az emésztésünket, és nem is kell túl nagy erőfeszítést tennünk. A hasizomgyakorlatok és a tudatos hasi légzés szintén beválhatnak: úgy hatnak beleinkre, mint egy gyengéd masszázs, ami felturbózza az emésztést.
A rendszeres székletürítési szokások kialakítására is érdemes figyelni. Próbáljuk meg mindennap ugyanabban az időben elvégezni a székletürítést, hogy a testünk hozzászokjon egy rutinhoz.
Gyógyszeres kezelés
Számos gyógyszer áll rendelkezésre a székrekedés kezelésére. Az oszmotikus hashajtók – például laktulóz, polietilén-glikol (PEG) – növelik a víz mennyiségét a belekben, így lágyítják a székletet. A székletlágyítók és a serkentő hatású hashajtók szintén hatásosak lehetnek eseti kezelésre.
Természetes gyógymódok
Választhatunk például rostkiegészítőkkel: a psyllium és a hasonló készítmények szedése segíthet a széklet lágyításában. Az egészséges bélflóra fenntartása érdekében érdemes probiotikumokat szedni, amelyek elősegítik az emésztést, míg bizonyos gyógynövények, mint a szenna vagy az aloe vera, természetes hashajtó hatásúak lehetnek.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Bár a székrekedés gyakran otthon is kezelhető, bizonyos esetekben orvosi segítségre lehet szükség. Forduljunk orvoshoz, ha a székrekedés hirtelen jelentkezik és súlyos vagy ha véres a széklet. Amennyiben hasi fájdalom vagy puffadás is társul a székrekedéshez, szintén célszerű alaposabb kivizsgálásra mennünk. Csakúgy, mint akkor, ha fogyást vagy étvágytalanságot is tapasztalunk, és a fenti módszerek nem hoztak enyhülést.
Kellemetlen, de kezelhető
A székrekedés gyakori jelenség, amit nem szabad tabuként kezelnünk, különösen, ha rendszeresen fennáll és más tünetek is társulnak hozzá. Ne feledjük, hogy a legtöbb esetben nem áll komolyabb egészségügyi probléma a háttérben, és elég néhány egyszerű életmódbeli változtatás ahhoz, hogy könnyebben menjen a székelés. Egy kiegyensúlyozott étrend, a megfelelő folyadékfogyasztás és a rendszeres testmozgás egykettőre segíthet a szorulás kezelésében – sőt, megelőzésre is tökéletes. Ráadásul ha ezekre odafigyelünk, nemcsak a mosdóban lesz könnyebb dolgunk, hanem az általános egészségi állapotunk is javulhat.
Ne habozzon segítséget kérni, ha szükséges, és ne féljen beszélni a problémáról! Amennyiben pedig csak időnként jelentkezik a szorulás, nézzen szét a BENU kínálatában, ahol számos olyan készítményt talál, ami enyhülést hozhat!
