Számos kihívás elé nézünk a mindennapokban; előfordulhat, hogy a feladataink nagy szellemi terheléssel járnak. Éppen ezért jól jöhet egy kis segítség, ha meg szeretnénk valósítani a célkitűzéseinket. Az agyserkentő vitaminok hozzájárulnak, hogy szellemi teljesítményünk és koncentrációs képességünk legjavát tudjuk nyújtani.
A következőkben kifejtjük a vitaminok alapvető szerepét, illetve kitérünk arra is, hogy miért szükséges a szellemi képességek és kognitív funkciók javításához is a rendszeres és megfelelő mennyiségben történő pótlásuk. Bemutatjuk a leghatékonyabb, bizonyítottan agyserkentő vitaminokat, emellett pedig tanácsokkal szolgálunk a szellemi frissesség fenntartásához.
Miért olyan fontosak a vitaminok az agyi funkciók javításához is?
Ahhoz, hogy megértsük az agyserkentő vitaminok működési elvét, először ismernünk kell a vitaminok alapvető szerepét, továbbá azt is, hogy miért szükséges a rendszeres és megfelelő mennyiségben történő pótlásuk.
Vitaminok nyújtotta egészségügyi előnyök
A vitaminok nitrogén tartalmú szerves anyagok, amelyek elengedhetetlenek ugyan az élettani folyamatokhoz és a testünk normális működéséhez, ám a szervezetünk nem képes megfelelő mennyiségben előállítani őket. Támogatják az immunrendszert, védik a bőrt, a hajat, a körmöket és a csontokat is, emellett elősegítik az idegrendszer és az izmok megfelelő működését.
Nem szolgálnak energiaforrásként; a biokémiai folyamatokban vesznek részt. Mindenképpen szükségünk van vitaminokra és ásványi anyagokra ahhoz, hogy a szervezetünk működésében résztvevő enzimek, hormonok és egyéb vegyületek kifejthessék a hatásukat.
Egyes vitaminok emellett még antioxidánsként is szolgálnak, vagyis segítenek felvenni a harcot a sejtek „öregedéséért” és károsodásáért felelős szabad gyökök ellen.
Érdekesség, hogy maga a „vitamin” kifejezés nem olyan régóta ismert, mert Kazimierz Funk lengyel tudós írta le először 1912-ben, és az élethez („vita”) nélkülözhetetlen nitrogént tartalmazó szerves anyagokat („aminok”) értette alatta.
A vitaminok agyra gyakorolt hatásai
Egyes vitaminok javíthatják a memóriát, a koncentrációt, csökkenthetik például az idegrendszeri leépüléssel járó Alzheimer-kór kockázatát, valamint az agy hormonális egyensúlyának fenntartása révén segíthetnek a depresszió elleni harcban is. Így aki szeretne csúcsteljesítményt nyújtani az iskolában vagy a munkahelyén, annak érdemes különösen odafigyelnie a vitaminpótlásra.
Ez a 8 legjobb agyserkentő vitamin!
Felsoroljuk a szellemi teljesítmény fokozására bizonyítottan alkalmas vitaminokat. Részletesen leírjuk róluk, miért és hogyan serkenthetik az agyi funkciók működését, illetve hogyan lehet természetes forrásból pótolni őket.
B1-vitamin
A B-vitaminok kulcsszerepet játszanak az egészséges agyműködésben. A B1-vitamin – más néven tiamin – például az idegi impulzusok továbbítását segíti elő az agyban és az idegsejtekben. Emellett a szénhidrát-anyagcseréhez, az energiaszolgáltató folyamatokhoz és a szívműködéshez is hozzájárul. Vízben oldódó – vagyis a felesleg kiürül a vizelettel –, hőérzékeny vitamin. A napi szükséglet általában a szénhidrát-beviteltől függ, ami felnőtteknél 0,125 mg / 1 000 kJ, legalább napi 1 mg. A várandósság és az alkoholfogyasztás növeli a B1-vitamin szükségletet.
Elsősorban a gabonafélék héjában, a teljes kiőrlésű gabonákban, az élesztőben, a hüvelyesekben, a dió- és mogyorófélékben, továbbá húsokban és a májban található meg.
B5-vitamin
Mindenre jó vitamin, amit a görög eredetű neve is jelez: a pantoténsav „panto” előtagja szó szerint azt jelenti, hogy „minden”. A többi B-vitaminhoz hasonlóan vízben oldódik. Szerepet játszik az anyagcsere-folyamatokban, a hormonképzésben és hormonszintézisben, a sebgyógyulásban, valamint a szénhidrátok és a zsírok lebontásakor felszabaduló energia hasznosításában. Felsorolásunkba elsősorban az idegsejtek közötti kommunikációban és az agy hormonális egyensúlyában betöltött funkciója miatt került be. A napi szükséglet jellemzően 4-7 mg, ami sporttevékenység vagy szoptatás esetén 8 mg is lehet.
Legkitűnőbb természetes forrásai közé tartozik a marhamáj, a kacsahús, a lazac, a tojás, az avokádó, a napraforgómag és a lencse.
B6-vitamin
A piridoxin néven is ismert, vízben oldódó B6-vitamin elsősorban a sejtosztódásban, a fehérjeszintézisben, az izomműködésben, az emésztésben és a vörösvértestek képzésében működik közre. Támogatja az idegrendszer működését, hiánya viszont fáradékonysághoz, levertséghez, depresszióhoz vagy zavartsághoz vezethet. Fokozza az agyműködést, a memóriát és véd a demencia ellen. Mivel szabályozza a homocisztein-szintet, segít az érfalak védelmében, javítja az agyi vérkeringést is. Sokan a bőr, a haj és a körmök épségében betöltött szerepe miatt szedik étrendkiegészítőként, de asztma elleni és hangulatjavító hatása is közismert.
Nőknek naponta 1,2 mg-ra van belőle szükségük, a férfiaknak pedig 1,9 mg-ra. Várandósság és szoptatás esetén 1,9 mg-ra nő a szükséglet. A legjobb állati eredetű B6-vitamin források a marhahús, a csirke, a lazac, a tőkehal, a tonhal és a garnéla. Növényi eredetű források közül érdemes megemlíteni a gabonaféléket, a hüvelyeseket, a spenótot, a búzacsírát, a csicseriborsót, a banánt és a szárított gombákat.
B7-vitamin
A vízben oldódó biotint ugyancsak „szépségvitaminként” tartják számon a köztudatban, hiszen hozzájárul a bőr, a haj és a körmök szépségéhez. Az inzulinérzékenység növelésében is segít, ami rendkívül hasznos a cukorbetegség megelőzésében vagy kezelésében. Nélkülözhetetlen a zsírok és a glükóz hasznosításához, mint ahogyan a szív, az agy és az izmok működéséhez is.
Legfőbb forrásai a sertéshús, a marhamáj, a főtt tojás, az édesburgonya, a sárgarépa, a karfiol, az olajos magvak és az élesztő. A napi ajánlott bevitel referenciaértéke felnőtteknél 50 mikrogramm.
B12-vitamin
A vízben oldódó kobalamin (B12-vitamin) elsősorban az idegszövetek egészségében, a megfelelő agyműködésben és a vörösvértestek termelődésében játszik szerepet. Hiánya sajnos nemcsak a szellemi teljesítmény romlásához, hanem idegrendszeri károsodáshoz is vezethet.
Természetes körülmények között állati eredetű élelmiszerekben található meg – például a húsokban, a sonkában, a halfélékben, a tejtermékekben és a tojásban. Azoknak, akik esetleg nem fogyasztanak ilyeneket, érdemes B12-vitaminnal dúsított növényi tejet vagy reggelizőpelyhet választaniuk. Felnőtteknek naponta 2,4 mikrogrammnyit szükséges bevinniük a szervezetükbe.
C-vitamin
A vízben oldódó aszkorbinsavról sokan tudják, hogy elősegíti az immunrendszer megfelelő működését, ám emellett a sejtek alapvető biokémiai folyamataihoz is szükséges, mint ahogyan a vas felszívódásához is. Érdekesség, hogy bár az emberi szervezet nem képes az előállítására, számos állatfajé igen. Listánkra azért került fel, mert hozzájárul az agy méregtelenítő folyamataihoz, konkrétan a fémek eltávolításához az agyszövetekből. C-vitamin hiánybetegségének, a skorbutnak az egyik jellegzetes tünete az agy biokémiai egyensúlyának felborulása révén a depresszió.
Egészséges felnőtt embereknek napi 60-65 mg-ra van szükségük belőle, ami bizonyos körülmények között (pl. dohányzás vagy betegség esetén) akár a sokszorosára is növekedhet. Legismertebb természetes forrásai a citrusfélék, a kivi, a paprika, a brokkoli, a kelbimbó, a karfiol és a petrezselyem.
D-vitamin
Kétféle zsírban oldódó vitamint értünk alatta. A D2-vitamin (ergokalciferol) növényi eredetű elővitaminból, ergoszterinből jön létre UV-B sugárzás nyomán. D3-vitamin (kolekalciferol) napfény hatására szintetizálódik a szervezetben, elővitaminja pedig az állati eredetű 7-dehidro-koleszterin. Előnyös hatásai közé tartozik, hogy javítja a memóriát, a problémamegoldó képességet, illetve véd az időskori szellemi hanyatlással szemben. Hiánya depressziót eredményezhet.
Főbb élelmi forrásai a zsíros halak, a halmáj, a tojássárgája és a D-vitaminnal dúsított élelmiszerek. Ajánlott napi bevitele 2000 NE, aminek sokan csak a töredékét szokták fedezni.
E-vitamin
Az alfa-tokoferol egyik legerősebb antioxidáns hatású, zsírban oldódó vitamin. Védi a sejtek sejthártyáját az oxidatív stressztől, vagyis a szabad gyökök károsító hatásaitól. Hozzájárul az idegsejtek károsodásának megelőzéséhez is, amivel támogatja a megfelelő agyműködést. Elsődleges forrásai a növényi olajok, a gabonacsírák és a zöld növények. Napi ajánlott bevitele hivatalosan 10-15 NE.
Mire érdemes figyelni a vitaminok pótlásán kívül?
Az agyserkentésben a vitaminok ugyan rendkívül fontos szerepet játszanak, de az életmód és a mindennapi szokások is legalább ilyen lényegesek.
A szellemi csúcsteljesítményhez elengedhetetlen az egészséges, változatos táplálkozás. Célszerű vitaminokban és ásványi anyagokban bővelkedő étrendet követni. Egy multivitamin készítmény sokat segíthet, hogy minden nap biztosítsuk a szervezetünk számára szükséges vitaminmennyiséget. A legjobb választás, ha személyre szabott étrendet állítunk össze, amiben gasztroenterológus, illetve dietetikus is segíthet.
A rendszeres testmozgás ugyancsak serkenti az agyműködést. A sportolás ráadásul dopamint, azaz „boldogsághormont” is felszabadít a szervezetben. Így utána még energikusabbnak érezhetjük magunkat, estére pedig kellemesen elfáradhatunk, ezzel megkönnyítve az alvást is – amiből a megfelelő mennyiség és minőség ugyancsak nélkülözhetetlen a legjobb szellemi teljesítményhez.
Az „agytorna” tevékenységek is remekül hatnak a kognitív képességekre: a keresztrejtvények, a sudoku, valamint a további kihívást jelentő, de szellemileg nem túl megterhelő elfoglaltságok is.
Összegzés
A vitaminok szerves anyagok, amelyek elengedhetetlenek az élettani folyamatokhoz és a testünk normális működéséhez, ám a szervezetünk nem képes megfelelő mennyiségben előállítani őket. Egyes vitaminok javíthatják a memóriát, a koncentrációt, csökkenthetik például az idegrendszeri leépüléssel járó Alzheimer-kór kockázatát, valamint az agy hormonális egyensúlyának fenntartása révén segíthetnek a depresszió elleni harcban is. Így aki szeretne csúcsteljesítményt nyújtani az iskolában vagy a munkahelyén, annak érdemes különösen odafigyelnie a vitaminpótlásra. Ide tartoznak például a B-vitaminok mellett a C-, D- és E-vitaminok is.
A kognitív képességek javításához hozzájárul a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, továbbá az agytorna-tevékenységek is.
