Betegségek, amik az alvászavar mögött állhatnak

1. Pszichiátriai megbetegedések

Az alvászavarok több mint fele valamilyen pszichiátriai megbetegedés előjele, tünete. Majdnem mindegyik ilyen típusú betegség vezethet alvászavarhoz, ami alatt három dolgot is értünk: az érintettek nehezen tudnak csak elaludni, nem tudják átaludni az éjszakát és sokszor felriadnak, vagy napközben nyomottnak és rettentő fáradtnak érzik magukat. A depressziós betegeknek gyakran még az alvászavar okozta kellemetlenségekkel is meg kell küzdeniük, ugyanis az ő esetükben rendkívül elterjedt, hogy este nehezen tudnak elaludni, majd éjszaka többször is felébrednek. Ezen túl szintén visszatérő probléma, hogy amennyiben a kora reggeli órákban is felriadnak, akkor már végképp nem tudnak visszaaludni. Szorongás esetén az elalvás jelenti a legnagyobb bajt, hiszen az érintettek annyira feszültek, hogy egyszerűen képtelenek kikapcsolni, ellazulni és nyugodtan elaludni. A demenciában szenvedőknél pedig teljesen felborul a megszokott alvási ciklus, ugyanis sok esetben majdnem egész nap alszanak, éjszaka pedig ébren vannak. Az alkoholisták vagy más tudatmódosító szerektől függő személyeknél szintén tapasztalhatóak az alvászavar különböző fajtái. A legtöbb esetben egyszerűen nem képesek végigaludni az éjszakát, és ez a probléma sokszor azután is megmarad, hogy az illető sikeresen leszokott a szerről.

2. Agyi rendellenességek

Számos olyan neurológiai megbetegedés létezik, amely alvászavarhoz vezethet – ilyen például a szklerózis multiplex, a Parkinson-kór, az epilepszia, az agydaganat és az agyvérzés. A köztiagy – ami a hipotalamuszból, a talamuszból, valamint a harmadik agykamrából áll – megbetegedései szintén okozhatnak alvászavart, pontosabban borzalmas nappali fáradtságot. Ezt a napközbeni aluszékonyságot a legtöbb esetben idiopathiás hypersomnia vagy narkolepszia okozza. Szintén ebbe a csoportba tartozik a nyugtalan láb szindróma, ami egy olyan mozgási rendellenesség, mely során lefekvés után intenzív késztetést érzünk lábunk mozgatására. Mivel ez a kényszermozgás újra és újra ismétlődik, nem csak az elalvást nehezíti meg, de egyszerűen képtelenek vagyunk végigaludni az éjszakát. Számos más olyan éjszakai mozgászavar létezik, ami alvászavarhoz vezethet, ilyen például az alvajárás is.

3. Éjszakai légzőszervi rendellenességek

Rengetegen küzdenek ilyen típusú problémákkal, melyek közül a legelterjedtebb a horkolás. Ezeket a légzéskimaradásokat apnoénak nevezzük, amely során lecsökken a vér oxigéntartalma. Az obstruktív alvási apnoe az egyike a legveszélyesebb alvászavaroknak. Alvás közben a garat többször is elzáródik vagy beszűkül, így az alvó személy akár 10 másodpercnél tovább nem jut levegőhöz, annak ellenére, hogy megfigyelhetők a légzőmozgások, aminek következtében kórosan lecsökken a vér oxigénszintje. Amikor az agy ezt érzékeli, felébreszti az alvót, de csak annyira, hogy levegőt vegyen, így az illető nem is sejti, hogy egy éjszaka során akár százszor is megismétlődik ez a folyamat. Utóbbi pedig nem csupán megakadályozza a mély alvást, de rengeteg stresszhormont is termel, ami miatt az ebben a betegségben szenvedő személyeknél nagyobb eséllyel alakulhat ki valamilyen érrendszeri vagy anyagcsere betegség.

4. Egyéb betegségek

Számos olyan betegség létezik, amely közvetetten rossz hatással lehet az alvás minőségére. Ide tartoznak különböző hormonális megbetegedések, mint például a pajzsmirigy vagy mellékvesekéreg betegségek. De az olyan krónikus gyulladásos folyamatok is vezethetnek alvászavarhoz, mint a rheumatoid arthritis és a rák.