Az alvászavarok típusai, jelei és kezelése

Miért alszunk?

Ez a kérdés a mai napig nem kellően tisztázott. Annyi biztosnak látszik, hogy a szervezet regenerációját segíti elő, a pihenést, az összerendezést szolgálja. Az alvás ideje, összetétele (a REM és non REM fázisok), és napi elrendeződése, az alvás-ébrenlét periódusok váltakozása életkortól függő. A serdülőkorban alakul ki a felnőttekre jellemző alvás mintázat, mely általában 7-8 óra alvás éjszaka, délutáni rövid alvásperiódussal. Ezt az alvásmennyiséget tartalmazza a felnőtt ember normál bioritmusa. A természet változásai – például a fény és sötétség váltakozása – és a ránk ható környezeti viszonyok (zajok, munkarend) befolyásolják alvásunkat. Az alvás közvetlen szabályozásában a különböző agyi területek aktivitási szintje és a tobozmirigyben, sötétben termelődő melatonin játszik vezető szerepet és ez alakítja ki az egészséges alvást.

Alvásunk ciklusos szerkezete is tükrözi az alvás alapfunkcióját: első harmada a mély, lassú hullámú alvás és a növekedést, a regenerációt segítő szomatotrop hormon, utolsó harmada már a másnapra való felkészülés (adrenalin, szimpatikus idegrendszeri aktivitás fokozódása, gondolkodási programokat elrendező álomfázis) jegyében telik.

Mennyit kell aludni?

Az alvásigény egyénenként, életkoronként és élethelyzetenként eltérő. A legtöbbet a kisbabák alszanak (17-18 óra), a kisiskolások alvásigénye 8-10 óra, míg 60 év felett már csupán 5-6 óra. Az alvásigényt az aktuális szellemi teljesítmény is befolyásolja. Az alvásban számos olyan folyamat zajlik, amelynek hiánya súlyos következményekkel jár a memóriánkban, a figyelmünkben, az összetett kivitelező funkciókban és alkalmazkodó-képességünkben is. Ha frissen ébredünk és kipihentnek érezzük magunkat, akkor elegendő az alvásra fordított idő, és megfelelő az alvás minősége is.

Az alvászavar jelei

Az alábbi tünetek alvászavarra utalhatnak:

• Ha fáradtabban ébred fel, mint ahogy lefeküdt, pedig átaludta az éjszakát
• Napközben is szinte bármikor el tudna aludni, vagy el is alszik hosszabb-rövidebb időre
• Egyre nehezebben tud koncentrálni és egyre gyakrabban felejt el dolgokat
• Gyakran és hangosan horkol
• Nehezen alszik el
• Gyakran felébred, nehezen alszik vissza

Az alvászavar legismertebb típusai

Az insomnia (kóros álmatlanság), a hypersomnia (fokozott alváskésztetés) és parasomnia (alvás közbeni különleges jelenségek) az alvászavarok leggyakrabban diagnosztizált típusai.

Az insomniának sok fajtája létezik. Ilyen lehet a nehezített elalvás, az alvásnak ébredésekkel megszakított mintázata vagy folyamatos alvást követő túl korai ébredés.  Ennek valamelyest éppen ellentéte a hypersomnia, mely fokozott alvásigényen alapuló állapot, ilyen például a nappali aluszékonyság. Inkább az alvás minőségének zavarai a parasomniák, ahol elsősorban az elalvás vagy a felébredés folyamata sérül, ide tartozik például az alvajárás.

Az alvászavarok lehetséges okai

Az alvászavarok hátterében állhat fizikai betegség - például a pajzsmirigy túlműködése - , pszichiátriai betegség és nagyon gyakran kialakulhat valamilyen gyógyszer mellékhatásaként. Helytelen életmód, rossz szokások is okozhatnak alvászavarokat. Ha sok fehérjét, tejet vagy sok cukros dolgot eszünk (csokoládét, magas szénhidráttartalmú pékárut) közvetlenül lefekvés előtt, vagy ha túlesszük magunkat nehéz ételekkel.

Alvászavar kialakulásához vezethet a szellemi túlterheltség, felgyülemlett, megoldatlan feladatok, magánéleti problémák: a munkahelyi stressz, éjszakai munka vagy a három műszakos időbeosztás, a családon belüli viták, haláleset feldolgozásának képtelensége.

Az alvászavarok kezelése

Amennyiben 1 hónapnál tartósabbak a panaszai, feltétlenül keressen fel szakembert! Rövid, átmeneti alvászavar és ismert ok (időzónaváltás, stressz, családi, munkahelyi konfliktus, testi betegség) esetén megoldást jelenthetnek a következő módszerek:

• Az alvás-ébrenlét ciklust befolyásoló szokások megváltoztatása, így például a minden nap ugyanabban az időben fekvés és kelés
• Rövid hatású altatószer átmeneti alkalmazása
• A zavart kiváltó ok elhárítása vagy megoldása, például autogén tréning szorongás esetén, koronterápia és melatonin megfelelő kombinációban történő alkalmazása időzónaváltás esetén, fájdalomcsillapítás fájdalmak esetén

Tartós alvászavar esetén, a megfelelő kezeléshez először az okot kell kideríteni. Sokszor szükség van alváslaborban végzett vizsgálatokra, ahol az alvásszakértő orvos a megfelelő kórelőzmény és nemegyszer családtagoktól nyert információk birtokában (horkolás, alvajárás) alvásvizsgálatot javasol. Ilyen esetekben csak a műszeres vizsgálat tud fényt deríteni az alvászavar mögött meghúzódó okokra, így lehetőséget adva az eredményes megoldásra.