A menopauza első tünetei

Bár a mai kor sokszor irreális elvárásokat támaszt a gyengébbik nemmel szemben (ideértve a megjelenést is), fontos lenne, ha mindenki elfogadással,és önmagával megbékélve tudná megélni a menopauza időszakát.

A menopauza élettani háttere

A menopauza első jelei 40-45 éves kor körül jelentkeznek, melyek a női szervezet hormonális működésében bekövetkező változásokkal magyarázhatók. Ebben az időszakban a nőkben változatlanul zajlik a tüszőérés folyamata, a tüszőrepedés, azaz ovuláció, és a sárgatest hormon termelődése viszont egyre inkább elmarad. Ezek a sárgatest érését serkentő hormon (LH) iránti érzéketlenség, majd a petefészkekben a tüszőérést serkentő hormonnal (FSH) szembeni érzéketlenség miatt következnek be. Ez azért befolyásolja szervezet addigi nemihormon-egyensúlyát, mert míg rendes ciklus esetében a tüszőérés során folyamatosan termelődnek az ösztrogének, majd azt követően a sárgatest hormon és a progeszteron is, ez utóbbiak elmaradása esetén megszűnik a gátló, ellensúlyozó hatás. A szervezet egyoldalú ösztrogén terhelésének azonban később komolyabb szövődményei (pl. endometriózis kialakulása) is lehetnek.

Milyen tünetek jelzik a menopauza közeledtét?

A fenti folyamatok egyik fő következménye a fertilitás, azaz a termékenység csökkenése, és folyamatos elvesztése. A nők egynegyede-fele számol be az addig rendszeres ciklusa rendszertelenné, kiszámíthatatlanná válásáról, ciklusok kimaradásáról és különféle vérzési rendellenességekről. Előfordulhat tartós vérzéskimaradás (amenorrea), melyet erős, tartós, fájdalmas, alvadékos vérzések (hipermenorrea) követnek. A mellek ciklussal összefüggő erőteljes fájdalma, fokozott érzékenysége is e hormonális változásokkal hozható összefüggésbe, és sokak életét nehezíti meg. A hőhullámok megjelenése klasszikus tünet. Ez hirtelen hőérzetet jelent a mellkason és arcon, mely testterületeken a bőr ki is pirosodik. A hőhullámok 2-4 percig tartanak, naponta többször előfordulhatnak, és éjjel gyakoribbak. A menopauza korai tünetei közé tartoznak még az alvás- és hangulatzavarok, valamint a menstruációs migrén. Gyakran előfordul, hogy ebben az időszakban jelentkezik vashiány és/vagy vérszegénység, s a fertőző betegségekkel szembeni csökkent ellenállás miatti gyakoribbak a megbetegedések is. A premenopauza egészen addig tart, míg az ösztrogénszint csökkenni nem kezd, mellyel párhuzamosan már a tüszőérés sem megy majd végbe.