Minden, amit a HPV elleni védőoltásról tudni kell

A méhnyakrákot legtöbb esetben a human papilloma vírusok okozzák, melyek a bőr, illetve a nyálkahártya bizonyos sejtjeit, illetve a nyálkahártyákat támadják meg. Amennyiben közvetlenül érintkezünk a fertőzött területtel, akkor könnyedén elkaphatjuk. A betegséget zömében észre sem veszik az érintettek, ugyanis nem okoz panaszokat, és gyakran magától elmúlik. Néha azonban komoly következményei is lehetnek, melyek közé a méhnyakrák is beletartozik. Jelenleg több mint 200 különböző HP-vírust ismernek a szakemberek. Egyes ilyen kórokozók szemölcsöket eredményeznek, kb. 40 típus pedig szexuális úton terjed, és az intim testrészeinknél okoznak problémát. Ezek a vírusok sajnos nagyon elterjedtek: a szakértők szerint a szexuálisan aktív nők mintegy 90 százaléka megfertőződik legalább egyszer élete során. Mi ellen nyújt védelmet a HPV-oltás? A HPV elleni védőoltás azon HP-vírusokkal szemben nyújt védelmet, melyek a legtöbb esetben méhnyakrákhoz vezethetnek. Egy fertőzés során olyan változások mennek végbe a szövetekben, melyekből akár rákos elváltozások is kialakulhatnak. Ezen kívül a genitális szemölcs ellen is véd, melyek ártalmatlanok, azonban eléggé kellemetlenek. Két különböző hatóanyagú oltás van forgalomban. Az egyik a Cervarix, ami a 16-os és 18-as HPV típusok ellen nyújt védelmet. Ezek felelősek a méhnyakrákok 60-70 százalékáért. Ez az oltóanyag azonban nem hatékony a nemi szemölcsök ellen. A másik oltóanyag neve Gardasil 9, ami pontosan 9 HP-vírus (6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58) ellen hatásos, melyek a méhnyakrák 75-90 százalékát okozzák, továbbá a nemi szemölcsök ellen is képes védeni. Fontos megjegyezni, hogy az oltás nem hatásos már fennálló HPV fertőzés, illetve genitális szemölcsök esetén. Kik kaphatják meg? Az önkéntes védőoltást azok a fiatal lányok kaphatják meg iskolai kampányoltás keretében, akik betöltötték a 12. életévüket, és az általános iskola 7. osztályába járnak. Ahhoz, hogy kialakuljon a védettség, összesen két oltásra van szükség, melyeket 6 hónap eltéréssel kell beadatni. Azonban a fiúkat is érdemes beoltani, mert a méhnyakrákért felelős törzsek végbélrákot is okozhatnak, illetve a nemi szemölcsök mindenkinél megjelenhetnek. Az idősebbeknek az oltásért fizetni kell, de mindenképpen javasolt annak felvétele. Mi történik az oltás során? Az injekciót a felkar izomzatába adják be. Nem tartalmaz élő vírust, sem genetikai anyagot, azaz egyik oltóanyag sem képes fertőzést kiváltani. Hatására antitestek képződnek. Mennyire hatásos? Több kutatás is arra a megállapításra jutott, hogy az oltás rendkívül jó védelmet biztosít a vírusokkal szemben. Amennyiben hosszú távon is ilyen jó eredmények születnek, akkor ez azt jelentheti, hogy ezer nőből mindössze tíznél alakulna ki életük során méhnyakrák. A védőoltás beadatása nélkül azonban ez a szám harmincra, azaz háromszorosára nőne. Meddig tart a védőoltás hatása? Jelenleg még nem lehet tudni, hogy évek múltán szükséges-e egy ismétlő oltás, ugyanis a leghosszabb kutatás is csak rövid időszakot ölel fel. Az eddigi eredmények azonban arra engednek következtetni, hogy az oltás hosszú távon is hatásos, de ezt a kérdéskört természetesen tovább kell vizsgálni. Milyen mellékhatásai lehetnek? Az eddig elkészült tanulmányokban nem merültek fel komoly mellékhatások. Az oltás helyén keletkezhet valamilyenfajta bőrirritáció (100 oltásból 90-nél), vörösödés (100 oltásból 30-nál), duzzanat (100 oltásból 40-nél). Ritkább esetekben emésztési problémákra, fejfájásra, fáradtságra és izomfájdalmakra panaszkodtak az érintettek.