Amikor a leendő édesanyák kezükben tartják az első „kétcsíkos” tesztet, a biológia rögtön teszi a dolgát: az örömhullám olyan elemi erővel söpör végig, hogy rendszerint minden kétkedést, félelmet, aggodalmat képes egy időre elhalványítani. Ahogyan a kis trónörökös érkezésének gondolata lassan megszokottá válik, előjönnek a kérdések, ezek közül is főként a „mi lesz ha...” és a „hogyan lesz, ha…” jellegűek.
A várandósság hosszú hónapjai alatt bizony előfordulhatnak olyan panaszok, melyek okozhatnak egy-két „terhes” pillanatot a kismamának, még akkor is, ha egyébként semmilyen komoly betegség, probléma nem áll a háttérben.
A legtöbb várandós asszony számára ismerősen cseng a „reggeli hányinger” fogalma. Sokan vannak, akik csak azt nem értik, miért „reggeli” hányingernek nevezik, amikor egész nap tart. A jelenség hátterében számos, többek között hormonális eredet áll, némi odafigyeléssel a legtöbb esetben enyhíthetőek a kellemetlen tünetek: a gyomor üres állapotát kerülendő, már reggel, közvetlenül ébredés után néhány falat kekszet még fekve elmajszolni, s ezt a nap folyamán többször megtenni. Célszerű inkább többször, és egyszerre kevesebbet enni, és természetesen kerülni az erősen fűszeres, zsíros ételeket.
Szintén gyakori panasz lehet a gyomorégés, nem ritkán savanyú szájízzel társulva: a fokozott savtermelés, később pedig a növekvő méh által kifejtett nyomás miatt a gyomor felső gyűrűje kevéssé képes záródni. Itt is igazak a fentebb említett táplálkozási tanácsok, fokozódó panaszok esetén bevethetők olyan savcsökkentők, melyek kismamák számára is, vény nélkül elérhetők. Alkalmazásuk előtt azonban minden esetben ki kell kérni a szakorvos, vagy a gyógyszerész tanácsát.
Az emésztési panaszok mellé a haspuffadás, székrekedés, esetleg aranyér kialakulása is társulhat, de ezek is eredményesen kezelhetők a patikákban elérhető készítmények segítségével.
A hónapok múlásával ízületi panaszok (medence, keresztcsonti, derékfájdalom) jelentkezhetnek, melynek oka egyrészt a növekvő teher, másrészt a hormonális hatások által előidézett „ízületi lazulás”. Ilyenkor sok pihenés, könnyű testmozgás, szükség esetén bizonyos fájdalomcsillapítók alkalmazása jöhet szóba.
A bőr viszketése szinte mindenkinél kialakul, hiszen a domborodó pocak felett egyre jobban megfeszül a bőr. Sok esetben a kötőszöveti rostok a nyomásnak engedve, elválnak egymástól, létrehozva ezzel a striákat. Hidratálókrémek, stria-elleni szerek kaphatóak a gyógyszertárakban is; a választást, hogy kinek melyik és hogyan javallott, célszerű szakemberre bízni. Heves, szinte kibírhatatlan viszketés esetén mindenképpen érdemes szakorvost felkeresni, mert ez a terhességi epepangás egyik figyelmeztető jele lehet.
A boka, alszár vizenyős duzzanata főként az utolsó harmadban jelentkezik, ilyenkorra már a pocak óriási, és sok esetben valódi „terhet” jelent. A keringés zavaraiból adódó vizenyők ellen a végtag gyakori pihentetése, felpolcolása segíthet, de minden esetben meg kell mutatni a szülész szakorvosnak is, hiszen előfordulhat, hogy komolyabb probléma előjele.
