Míg a koronavírus-járvány elején nehéz volt meggyőződni arról, hogy valaki megfertőződött-e, esetleg korábban átesett-e a betegségen, mára ez megváltozott. Ma már a gyógyszertárakban is elérhető több típusú otthon is elvégezhető teszt, attól függően, hogy mit szeretnénk a segítségével kideríteni. De mit tudnak az egyes típusok? A biztos diagnózis természetesen PCR-teszttel állítható fel.
Mekkora a védettség?
Oltás után – az azt követő második-harmadik héten – az IgG jelenléte utal arra, hogy a védettség rendben van-e. Arról, hogy a magas ellenanyagszint valójában mennyire jelent védettséget, biztosabbat majd csak évek múlva fogunk tudni: akkor, amikor már kellő mértékben állnak rendelkezésre járványtani adatok a magas ellenanyagszint és a fertőzésre való fogékonyság közti kapcsolatról. Tény ugyanis, hogy a védettséget nemcsak az ellenanyagok, hanem a szervezet sejtes elemei is biztosítják, de az nagyon valószínű, hogy a magas ellenanyagszint és a jó védettség között erős összefüggés van. Emiatt, ha antitesttesztet végeztetünk és az értéke negatív, akkor ezt érdemes az orvosnak is jelezni, illetve jelentkezni harmadik oltásra.
A legtöbb otthon végezhető teszten két, egyes esetekben három tesztcsík van. A C-vel jelölt a kontroll terület, ez mutatja azt, hogy a teszt működik-e. A T-vel jelöltben találjuk a teszteredményét magát. Egyes teszteknél külön mérhető a IgG és az IgM szint is. Míg az IgM a gyors ellenanyag, azaz a friss fertőzést mutatja és körülbelül a fertőzést követő első 3 hétben mutatható ki, addig az IgG a lezajlott vagy a hosszú ideje fennálló fertőzést jelzi.
Antigénteszt a diagnózishoz
Manapság az antigéngyorstesztek a legismertebbek, ezek segítségével az elülső orrüregbő l vett váladékból kimutatható az esetleges koronavírus-fertő zés. A kellemetlen „orrbanyúlós” tesztek mellett már megjelentek olyanok is, amelyek a nyálból, köpetből vett mintából is képesek kimutatni a fertőzést. A tesztet fertőzésgyanú esetén oltottaknál is érdemes elvégezni, mert a vakcinák védenek ugyan a súlyos megbetegedéstő l, de a fertő zéstő l és az enyhe tünetektő l nem feltétlenül. A Covidot fontos elkülöníteni az egyszerű náthától, mert bár tömegközlekedni, munkába járni egyszerű megfázással sem szerencsés, koronavírussal egyenesen tilos.
A biztos diagnózis felállításához elengedhetetlen a PCR-teszt, de az esetleges fertőzést otthoni antigéntesztekkel is ki lehet mutatni.
Ezekkel a vírus egyik fehérjéjének antigénjeit tudjuk tetten érni. Ha tüne teink vannak, vagy megtudjuk, hogy fertőzöttel találkoztunk, akkor pár nappal később – a Covid lappangási ideje jellemzően 3 és 7 nap között mozog – nekünk is érdemes tesztet végeztetnünk, ha pedig az pozitívnak bizonyul, nem szabad közösségbe mennünk, még akkor sem, ha amúgy nincsenek tüneteink. Abban az esetben, ha a teszteredmény negatív lett, de koronavírus-fertőzésre utaló panaszaink – például száraz köhögés, szaglásvesztés – jelentkeznek, a negatív eredményt laboratóriumi vizsgálattal, molekuláris diagnosztikai teszttel is fontos megerősíteni. Az otthon végzett teszteknél kiemelten fontos, hogy alaposan átolvassuk a használati utasítást és be is tartsuk az abban leírtakat, külön ben könnyen fals ered ményt kaphatunk.
Antitestteszt a védettség megállapításához
Míg az antigéntesztekkel az esetleges fertőzést lehet kimutatni, addig az antitesttesztek arra alkalmasak, hogy kiderüljön, korábban átestünk-e a betegségen, illetve hogy az oltások után kialakult-e a megfelelő védelem. Ezen tesztek elvégzéséhez az ujjbegyből – annak megszúrásával – kell kinyerni egy kevéske vért, aminek segítségével meghatározható, hogy jelen vannak-e a vérben a vírus tüskefehérjéje ellen termelődő antitestek. A tanulmányok azt mutatják, hogy az IgM és az IgG antitestek a tünetek első megjelenése után 19 napon belül jelennek meg. Ez az esetek 60 százalékában az első héten belül történik, a második héten belül pedig már az esetek 90 százalékában kimutathatók ezek az antitestek. Emiatt érdemes a tesztelést is ehhez igazítani. Jó azt is tudni, hogy az IgM és az IgG antitesteknek nem csak a jelenléte, hanem a mennyisége és az egymáshoz viszonyított aránya is fontos. Például ha mind az IgG, mind az IgM értéke negatív, akkor vélhetően nem estünk át a közelmúltban fertőzésen, vagy az annyira enyhe lefolyású volt, hogy a teszt képtelen kimutatni. Ha csak IgM van jelen a mintában, akkor az egy éppen lezajlott vagy már hosszabb ideje zajló fertőzésre utal, míg az IgG antitest egy már régebben lezajlott fertőzést jelez.
Olvasson tovább a témában: