Minden, amit a koronavírus kapcsán tudni érdemes

Ma körülbelül 40 felé koronavírust ismerünk, ezek között 7 olyan van, ami emberre is veszélyes. Ebből 4 pusztán náthaszerű tüneteket okoz, a maradék 3 jelent csak valódi veszélyt ránk nézve. Ezek a 2002-2003-ban fellépő SARS vírus (halálozási rátája 10%), a 2012-ben a Közel-Keleten megjelenő MERS vírus (halálozási rátája 30-40%-os) és ez a jelenlegi SARS-CoV-2 vírus, melynek az eddig rendelkezésre álló adatok alapján 2-3%-ra tehető a halálozási rátája. A koronavírusnak ez a fajtája decemberben ütötte fel a fejét a kínai Vuhanban, majd viszonylag gyorsan terjedni kezdett – előbb az országban, majd szerte a világban. Regisztráltak eseteket többek között Dél-Koreában, Japánban, az USA-ban és Iránban. Európán belül Olaszországban, Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában, Belgiumban, Svédországban, Finnországban, Ausztriában, Horvátországban, Svájcban és Görögországban is. Bár a WHO még nem tett hivatalos bejelentést, valójában már pandémiával, azaz több országra és kontinensre kiterjedő járvánnyal állunk szemben. A globális utasforgalom és kereskedelem gyakorlatilag kivédhetetlenné teszi, hogy a fertőzés ne törjön be újabb és újabb országokba. A koronavírus 2020 márciusáig több mint 80.000 embert fertőzött meg (ezen esetek több mint 80%-a enyhe vagy közepes lefolyású volt), és közel 3000 halálos áldozatot követelt (legtöbb esetben idős emberek veszítették életüket a megbetegedés miatt).

Hogyan terjed a koronavírus?   

A vírus emberről emberre cseppfertőzéssel, fertőzött váladékokkal direkt vagy indirekt úton terjed. A kórokozó elsősorban kilégzéssel, köhögéssel, tüsszentéssel jut a levegőbe. Mivel – egyelőre meg nem határozott ideig – többek között üveg-, fém- és műanyag tárgyakon is életképes marad, különböző tárgyak érintésével is elkapható. A lappangási ideje (ez a fertőzés és a tünetek megjelenése közötti időszakot jelenti) 2-14 nap, mely idő alatt már fertőzhet. Gyakran előfordul, hogy egészséges emberek is hordozzák a kórokozót, de mivel nincsenek tüneteik, nem tudnak erről, és észrevétlenül is terjesztik a betegséget.

Kiket érinthet a betegség?

A vírus bárkit megtámadhat, de a fertőzés leginkább az idősekre, a krónikus betegségekben (szív- és keringési betegségek, tüdőbetegségek) szenvedőkre, illetve a legyengült immunrendszerrel rendelkező egyénekre (például a HÍV fertőzöttek és a szervátültetésen átesettek) veszélyes.

Milyen tünetei vannak?

A koronavírus elsősorban a légutakat, azok nyálkahártyáját támadja meg, de súlyos esetben az egész szervezetre kiterjedhet. A betegségnek nincsenek jellegzetes tünetei, azok nagyban hasonlítanak az influenza vagy más légúti megbetegedés szimptómáihoz, és súlyosságuk egyénenként eltérő lehet.

• láz
• fejfájás
• fáradékonyság, gyengeség, levertség
• köhögés
• légzési nehézség, légszomj

Hogyan védekezzünk a koronavírus ellen?

Mivel vírusfertőzésről van szó, az antibiotikumok teljesen hatástalanok a koronavírussal szemben, sőt, azok indokolatlan szedése kifejezetten káros lehet. Jelenleg nem tudunk olyan gyógyszerről, mely specifikusan e vírus ellen hatna. A kezelés a tünetek enyhítését, az immunrendszer erősítését és súlyos esetben az életfunkciók stabilizálást foglalja magában. Megelőzésképp a következőket tartsuk szem előtt:

• Higiéniai szabályok fokozott betartása.
• Rendszeres és hatékony, legalább fél percig tartó, meleg vizes, szappanos kézmosás.
• Kézfertőtlenítő szerek alkalmazása, főleg ha nincs lehetőségünk kezet mosni.
• Zsúfolt, szűk, zárt terek kerülése.
• Gyakori, kiadós szellőztetés.
• Fertőzött emberek vagy szoros kontaktjaik kerülése.
• Az érintett országokba (legfőképp Kínába) tervezett utazás elnapolása.
• Fontos tudni: az arcmaszk nem véd meg a fertőzéstől, annak használatával kizárólag a már beteg ember tudja csökkenti a fertőzés továbbadását.

Hivatalos tájékoztatásért keresse fel a koronavírus járványról tájékoztató kormányzati honlapot.