Játékfüggőség – A 21. század új betegsége

Bárhova is menjünk a világban, könnyen találkozhatunk olyan emberekkel (köztük sok gyerekkel), akinek a tekintete a képernyőre szegeződik. Bár az vitathatatlan, hogy az üzenetek váltása és a közösségi média használata is leköti a figyelmet, egyre nagyobb szerepet kap ebben a virtuális játékok terjedése. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy közelmúltbéli közgyűlésén hivatalosan is a modern kor betegségévé nyilvánították a jelenséget. A folyamat egy tavalyi szavazáson kezdődött el, amikor a játékfüggőséget rögzítették a szervezet betegségeket rendszerező kiadványában. A hivatalos indoklás szerint a döntést vizsgálatok eredményei alapján, a tudományos közösség egyetértésével hozták meg. A mai világban egyre többen hanyagolják el mindennapi kötelességeiket, munkájukat és családjukat a játékszenvedélyük miatt, ami a szenvedélybetegségek hivatalos definíciója. Bár a közösségi médiát, az internetet és az online vásárlást is sokan igénybe veszik, a világszervezet szerint mégsem alakul ki olyan kóros függőség, mint a játékoknál. Az új definíció szerint a játék élvezete akkor válik betegséggé, amikor a mindennapokban a kapcsolatok fenntartása és az iskolai, illetve munkahelyi kötelességek teljesítése elé helyezzük ezt az időtöltést, legalább egy évig folyamatosan. A WHO döntése ellenére egyes kutatók szkeptikusak a játékfüggőség elkülönítése kapcsán, inkább egy általánosabb, képernyő előtt eltöltött időt határoznák meg, mint kóros jelenséget. Indoklásukban a limitált számú kutatást, illetve a kevésbé különválasztott vizsgálati faktorokat vették sorra, mint lehetséges problémaforrások. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a digitális játékfüggőség egy friss jelenség, amivel a történelem folyamán még nem találkozott az emberiség, így az elfogadott vizsgálati keretrendszer alkalmatlan lehet a probléma valós okainak feltárására. Példakánt említik az ellentmondást, miszerint betegségként hivatkozunk gyermekünk szórakozására, mondván nem keresi a társaságot más gyerekekkel, bár éppen online közösségeken keresztül éli meg ugyanezt. Ha a játékfüggőség betegséggé nyilvánításában nincs is teljes tudományos egyetértés, abban megvan a konszenzus, hogy modern társadalmunk új helyzettel találkozott, és fontos megértenünk, milyen hatással is lehet ránk az egyre több képernyő előtt töltött idő.