A húgyúti fertőzések tünetei
Az alsó húgyúti fertőzések kezdődő tünete a sűrűbb vizelési inger, melyet fájdalmas, csípő, esetleg véres vizelés követ. Ez súlyos esetben hőemelkedéssel, lázzal is párosulhat. Mivel a kisebbek még nem tudják megfogalmazni a panaszaikat, náluk a nyűgösség, a vizelet normálistól eltérő színe, kellemetlen, erős szaga lehet a fertőzés jele. Sokszor a szemmel láthatóan véres vizelet az egyetlen tünet. A felső húgyutak gyulladását olyan általános tünetek jelzik, mint a magas láz, rossz közérzet, hányinger, derékfájás. Csecsemőknél erre a betegségre utalhat a magas láz mellett az étvágytalanság és a haspuffadás. Gyakran az alsó húgyutak is gyulladtak lehetnek, a gyakori, fájdalmas, csípő érzéssel kísért vizelés ezt jelezheti. Kezeletlenül a gyulladás átterjedhet a vesemedencéről a veseállományra, ott krónikus gyulladást vagy akár szövetelhalást is okozhat. Csecsemőknél nagy veszélyt jelent a baktériumok elszaporodása miatt bekövetkező szepszis is. Ha a magas láz mellett nincs más jellegzetes tünet – például köhögés, hasmenés -, mindig nézzünk vizeletet is és gondoljunk a húgyúti fertőzés lehetőségére is!A húgyúti fertőzések kezelése
A gyermekkori alsó húgyúti fertőzések diagnosztizálása a fenti tünetek alapján történhet, de gyanú esetén is érdemes vizeletvizsgálatot kérni. Ha van mód tenyésztésre, azt is el kell végezni, hogy az orvos, a vizsgálati eredmény birtokában dönthessen arról, melyik lenne a legmegfelelőbb antibiotikum a kezelésre. A gyógyszerek szedése mellett kiemelten fontos a folyamatos és bőséges folyadékfogyasztás. Hasi ultrahangra általában csak visszatérő gyulladás esetében lehet szükség. A nem egyértelmű kórképeknél a vérvétel is segít a diagnózis pontos felállításában.
A felső húgyúti fertőzések a nagyobb gyerekeknél viszonylag könnyebben felismerhetők: derékfájás, hányinger, magas láz a klasszikus tünetek. Annál nehezebb a csecsemőknél diagnosztizálni ezt a betegséget, mely általában kórházi ellátást igényel. Kórházban sokszor kapnak a kisbabák vénásan antibiotikumot, mivel a gyógyszer szájon át történő beadása a gyakori hányás, bukások miatt nehézkes volna. Nagyobb gyermekek esetében is célszerűbb és sokszor hatékonyabb a vénás kezelés, amely általában egy héten át tart, majd ha javulás áll be a beteg állapotában, át lehet térni szájon át adható készítményre. Amíg nem érkezik meg a tenyésztés eredménye, addig általában szélesebb spektrumú antibiotikum jön szóba, majd természetes, ha szükséges, váltanak a célzott antibiotikus kezelésre. Az antibiotikum mellett célszerű bőséges folyadékfogyasztással és probiotikus készítményekkel támogatni a gyerekek szervezetét.
2017. január 24.
