A vesebetegek étrendje, diétája

A vese a méregtelenítésben, anyagcserében és a folyadék gazdálkodásban játszik nagy szerepet az emberi testben. Kiszűri a vérből a salakanyagokat, amelyek fehérje mentes vizelet formájában távoznak a testből.

Mit szabad és mit nem?

Annak érdekében, hogy a vesebetegek veséjének terhelését csökkentsék, és kevesebb salakanyag képződjön, kevesebb fehérjét javasolnak nekik étrendjükben. Naponta, testtömeg kilogrammonként nagyjából fél gramm fehérjét ajánlanak. Természetesen ez a mennyiség függ a vese megbetegedésének mértékétől is. Nem mindegy azonban a fehérje minősége sem: a legjobb, ha a fehérje tojásból, tejből, halból és tejtermékekből származik. Fontos, hogy ezek mellett megfelelő mennyiségű kalória is a szervezetbe jusson, hogy a szervezet ne kezdje el lebontani a saját fehérjéit éhezés miatt. A fehérjeszegény diéta egyben foszforban is szegény, így nagyjából két gramm foszfor kerül naponta az étrendbe. A vesebetegeknek érdemes ismerni, mely ételek tartalmaznak sok foszfort. A szárazbab, borsó, lencse, dió, szója és a mandula kifejezetten magas foszfor tartalmú, és az üdítők, valamint a tartósított termékek is bővelkednek benne. Emellett vigyázni kell, hogy túl sok káliumot se vigyenek be, ugyanis az is megterheli a veséket. A banán, a spenót és sóska fogyasztása nem javasolt. És mindezeken kívül ami még fontos, hogy az ételek sótartalmát is fontos csökkenteni, ugyanis a só sok vizet köt meg a szervezetben, ez pedig nagy munkára készteti a veséket. Általában napi maximum tíz gramm az ajánlott a vesebetegeknek, de a szakemberek személyre szabják. Speciális esetek:

• Az idült vesegyulladás nevű betegség esetében muszáj sószegény életmódot bevezetni. Napi 3 grammnál több sót nem javasolt túllépni. Ha fehérje ürítés is fellép, javasolt a fehérjedús diéta, természetesen egyénre szabva.
• Idült veseelégtelenség esetén csökkentett fehérje- és foszforbevitel javallott, és sok vitamin evésével lehet javítani az állapoton.
• A veseköves pácienseknek ajánlott a bőséges folyadék fogyasztás, és a vesekő megvizsgálása után, oxalát vagy purin szegény étrend
• A művese kezeléses betegek több fehérjét fogyaszthatnak, azonban nekik is sok vitamint, kalciumot és kevesebb folyadékot illetve foszfort kell bevinniük.
• A veseátültetéses páciensek étrendjét egyénileg, személyre szabottan kell kialakítani, ugyanis attól is függ, mit ehetnek, hogy milyen gyógyszert kapnak a műtét után.

A folyadékbevitelen is sok múlhat: míg a veseköveseknek hígítani kell a vizeletet, hogy a kő kiürüljön, és napi 2-3 liter folyadék erősen ajánlott, a művesével kezelteknek épp, hogy kevesebb vizet érdemes fogyasztani.

Megelőzés

Ahhoz, hogy ne alakuljanak ki vesekövek, és vesebetegségek, megelőzésként is érdemes odafigyelni az étrendre. Javasolt a megfelelő mennyiségű víz, gyógytea, ásványvíz fogyasztása, és sószegény étrend kialakítása. A zöldségeket sose sózza meg, kerüljenek nyersen az asztalra. Érdemes magnéziumban gazdag zöldségeket fogyasztani, például zellert, és kerülni a tartósított élelmiszereket, és azokat a húsokat, amelyek megterhelik a vesét, például a túlzott sertéshús fogyasztást.