Fényérzékenységet okozó gyógyszerek és növények

Fényérzékenységet okozó gyógyszerek

Bizonyos gyógyszerek hatóanyagai fényérzékenységet okozhatnak, ezért különösen nyáron, amikor a legmagasabb a napos órák száma és a legintenzívebb az UV sugárzás, alkalmazásuk nagy körültekintést igényel. Nagyon fontos, hogy mindig olvassuk el a gyógyszerekhez mellékelt tájékoztatót, amelyből megtudhatjuk, ha egy készítmény fényérzékenységet okoz. A fényérzékenyítő gyógyszerek a napfény hatását felerősítik, fototoxikus reakciót váltanak ki, az UV-sugárzás hatására oxigén szabad gyököket szabadítanak fel, s már nagyon rövid idő alatt is napégést, vörös, viszkető, hólyagos bőrtüneteket okozhatnak a napnak kitett területeken. Ezeknek a tüneteknek a megjelenése nem egyénfüggő, mindenkinek számítania kell rá, ha fényérzékenységet okozó gyógyszert szed, vagy krémet használ, és a napon tartózkodik.  A leggyakoribb, fényérzékenységet okozó készítmények:

• Antibiotikumok (tetracyclin, doxycyclin, ciprofloxacin)
• Izomhúzódásokra, ízületi fájdalmakra használt krémek
• Fájdalom- és gyulladáscsökkentők (ibuprofen)
• Vízhajtók (furosemide, hydrochlorothiazide)
• Szívritmus-szabályozók (amiodaron, quinidine)
• Gombaölő készítmények (griseofulvin).

Fotoallergia

A fényérzékenység mellett a gyógyszerek fotoallergiát is kiválthatnak, ez azonban csak azoknál jön létre, akik előzetesen érzékennyé váltak a fényérzékenységet okozó hatóanyaggal szemben. Ebben az esetben az immunrendszer túlfokozott válaszkészségéről, vagyis allergiáról van szó. A fotoallergiát úgy különböztethetjük meg a fényérzékenységtől, hogy míg az utóbbinál az árulkodó jelek csak a napnak kitett területeken jelennek meg, és fokozott napégésnek felelnek meg, addig az előbbi esetében akár az egész bőrfelületre kiterjedhetnek. A fotoallergia tünetei: a napégéshez hasonló bőrelváltozás, égő érzés a szemben, bőrpír, hólyagok, csalánkiütés, ekcémaszerű bőrelváltozás viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással.

Ha mégis gyógyszert kell szedni

Ha a gyógyszer szedése elkerülhetetlen és tudjuk, hogy az adott készítmény fényérzékenységet okoz, alkalmazásának ideje alatt kerülni kell a közvetlen napfényt, és mindig használjunk fényvédő krémet, ha a szabadban tartózkodunk. A fényérzékenység és a fotoallergia kezelése is antihisztaminnal, valamint helyileg alkalmazott gyulladáscsökkentő, szteroid tartalmú krémekkel lehetséges.

Fényérzékenységet okozó gyógynövények

Egyes illóolajok – például a citromolaj - szintén növelik a bőr fényérzékenységét: ha a bőr kapcsolatba kerül velük, majd UV-sugárzás éri, akkor gyulladáskeltő anyagok fejlődnek ki, melyek bőrgyulladáshoz vezetnek, vörösödést, és hólyagképződést okoznak. Nem árt az óvatosság bizonyos növényekkel szemben sem! Vannak ugyanis olyan növények, melyek levelében fényérzékenyítő anyag található, amely a bőrrel érintkezve, napsütés hatására égési sérüléshez hasonló, súlyos allergiás reakciót okozhat. Az allergiás reakció megjelenéséért egy fényérzékenységet okozó anyag, a furokumarin a felelős, amely megtalálható a zellerben, a petrezselyemben, a paszternákban, a kankalinban, a kaukázusi medvetalpban és egyes gyógynövényekben is. Ha ez az anyag a bőrre jut, akkor napfény hatására leégéshez hasonló tüneteket okoz: a bőr kipirosodik, viszket, fájdalmas hólyagok jelennek meg rajta. A súlyosabb tünetek általában a növénnyel történt érintkezést követő 24 órában alakulnak ki, az ezt követő 2-3 napban rendszerint tovább fokozódnak. Panaszok esetén mindenképp forduljunk orvoshoz, mert a kezeléséhez antihisztaminra és helyileg alkalmazott gyulladáscsökkentő krémre van szükség!