A folyadékvesztés veszélyes lehet!
A hasmenés és a hányás főleg a folyadék- és sóháztartást veszélyezteti.
Ilyen esetekben a diéta elsőrendű feladata, hogy pótolja a folyadék- és elektrolitveszteséget és a csökkent felszívódási teljesítményt nem figyelmen kívül hagyva, helyes étrenddel tehermentesítse az emésztőrendszert.
Kiszáradást tekintve a legnagyobb veszélynek a kisgyermekek és az idősek vannak kitéve. A kicsik testösszetétele folytonosan változik, valamint ebben a korban lépnek fel leggyakrabban azok a betegedések, fertőzések, amelyek a só- és vízháztartást felboríthatják. Az idősek testének víztartalma kisebb, nem mellesleg pedig szomjúságérzetük is csökkent.
Ásványi anyagok pótlása
Hasmenéses diéta talán legfontosabb lépése a kellő folyadékbevitel. Az érintett egyén itatása életmentő lehet, erre a legmegfelelőbb a cukormentes hideg tea vagy limonádé, de tudni kell, hogy ezek a sóveszteséget nem pótolják, így bő folyadék fogyasztása mellett szükséges sóbevitel is.
Hasmenés esetén kálium és magnézium, többféle vitamin és só ürül a szervezetből. A konyhasó pótlása a legkönnyebben megoldható sós kekszek vagy könnyű levesek fogyasztása által.
A kálium- és magnéziumpótlásra leginkább a különféle (lehetőleg 100%-os) gyümölcs- és zöldséglevek a legjobbak, így a narancs, a citrom, és az őszibarack leve, valamint a paradicsomlé.
Ásványvízzel a folyadékbevitel mellett bizonyos százalékban az ásványi sókat is lehet pótolni. A gyógyszertárakban elérhetők kifejezetten hasmenés esetére ajánlott elektrolit-készítmények, ezekkel általában gyorsan túleshetünk a hasmenés nehézségein. A patikákban kapható glükóz-elektrolit oldatokban minden kellő só benne van, szőlőcukor-tartalmuknak köszönhetően bővelkednek energiában. A nap folyamán folyamatosan, kis adagokban fogyasztva rendkívül hatékony és mivel kímélő, nem okoz újabb hányást.
Fontos hangsúlyozni, hogy, hányás, hasmenés esetén kíméletes energia-bevitelre van szüksége a szervezetnek.
A diétás táplálkozás alapszabálya, hogy éhezni nem szabad, de sokszor kis adagok fogyasztása javasolt. A cél a beteg bélnyálkahártya gyógyulásának kíméletes támogatása, ezt pedig leghatékonyabban kis lépésekkel érhetjük el.
A dehidratáció mértékének megállapítása csecsemőknél, kisgyermekeknél
A kicsik jelzései, kommunikációja az első évben még kezdetleges, így nem hagyatkozhatunk rájuk, ha a kiszáradás mértékének megállapításáról van szó, hiszen rövid idő alatt súlyos állapothoz, sőt, halálhoz is vezethet!
- Enyhe kiszáradás: bár a baba bőre sápadt, de ha megcsípjük a hasa alját, azonnal kisimul, ha megnyomjuk a körmét az ujján, akkor 2 másodperc alatt visszapirosodik. A kicsi nyálkahártyája nedves, nyelve kicsit bevont, ha sír, van könnye, viselkedése a megszokott.
- Mérsékelt kiszáradás: sápadt a bőre, ha megcsípjük a has alját, 1-2 másodperc kell a kisimuláshoz, nyálkahártyája száraz, nyelve bevont, kevés a könnye, a kutacs besüppedt állapotban van, a vizelet mennyisége lecsökkent (száraz a pelenka). Viselkedése elesett, érzékeny lehet. Ebben az esetben haladéktalanul forduljunk orvoshoz a kicsivel!
- Súlyos: a bőr szürkés-sárga, amennyiben a hasa alját összecsípjük, másodpercekig megmarad a ránc, nyálkahártyája száraz, nyelve lepedékes, minimális vagy teljesen megszűnt könnyezés, besüppedt a kutacs, a vizelet drámaian lecsökkent, a tudata zavart, akár eszméletlen is lehet. Ebben az esetben is azonnali orvosi segítségre van szükség!
