Ezért fontos, hogy ne legyünk egyedül

Magyarországon minden tizedik ember érzi magát gyakran egyedül. Vannak élethelyzetek, amelyek generálják ezt a hiányérzést, de a magány bárkit elérhet, rombolva az önértékelést, megbetegítve lelket és sok esetben a testet is.

Ezért fontos, hogy ne legyünk egyedül
Ezért fontos, hogy ne legyünk egyedül
Civilizációnk születése szoros kapcsolatban áll társas viselkedésünkkel, hiszen csoportban több problémát tudtunk sikeresebben megoldani, mint egyedül. Ennek megfelelően a társaság és a szoros kötelék iránti vágyunkat már egészen csecsemőkorig visszavezethető. Már az egészen kis gyereknél is ún. "szeparációs szorongás" alakulhat ki, ha a biztonságot jelentő szülő nincs a közelében. Ugyanez az érzés térhet vissza később, ha az adott közegben, ahol elhelyezzük magunkat, szociális kapcsolatok nélkül maradunk.
A magánnyal azért is olyan nehéz megbirkózni, mert miközben másokkal hasonlítjuk össze elhagyatottságunkat, egy öngerjesztő körbe kerülhetünk. A magányos ember egyre inkább arra fókuszál, ami hiányzik neki, keresi az okokat, de ebből is vesztesen kerül ki, mert úgy érzi, személyesen felelős a kialakult helyzetért vagy ő a sors végső vesztese. Ennek megfelelően negatívan változik a már kialakult vagy kialakuló félben lévő önképe, végül létrejöhet a negatív érzelmek egy különösen káros kombinációja: a hiány miatti szomorúság, a vélt igazságtalanság miatt kialakult düh, valamint a félelem attól, hogy ez az állapot már sohasem változik meg. Mindez rengeteg energiát elvonhat, és a magányos embert markáns önsajnálatba sodorja, aki a végletekig fokozódó reménytelenséget érezhet, és akár depresszió is kialakulhat nála. Jellemző következmény, hogy a huzamosabb ideig egyedül élő, szociális kapcsolatokat nélkülöző ember a munkahelyén is egyre gyengébben kezd teljesíteni, ami csak tovább rombolja az amúgy is alacsony önbizalomszintet.
Ez a lelkiállapot az egészségünkre kétféleképpen hathat: közvetlenül és közvetett módon. A szervezetünk közvetlenül is reagál a magányra, mégpedig a keringési rendszer betegségeivel. Kutatások bizonyítják, hogy lelki egyensúlyunk felborulása és a depresszió megnöveli a keringési betegségek kialakulásának esélyét.
Másrészről a magányos ember kevesebbet mozdul ki otthonról, jellemzően kevesebbet sportol, egészségtelen módon táplálkozik, illetve a személyes higiéniájára is kevesebbet ad. Ezek közvetve befolyásolják az egészséget.
A később kialakuló magány ellen már kisgyermek korban tehetnek a szülők. Fontos, hogy minél több inger érje a gyermeket, játékok és csapatsportok során már korán kialakuljon benne a képesség, hogy értékes kapcsolatokat alakítson ki, illetve ne ijedjen meg, ha egy-két esetben kudarcot vall. Ha szakítás után, barátaink vagy szeretteink elvesztése esetén maradunk egyedül, igyekezzünk minél inkább megőrizni társas kapcsolatainkat. Támaszkodjunk a közelünkben lévőkre, munkatársakra, de akár szomszédokra is, továbbá ne féljünk segítséget kérni szakembertől.