Vérszegénységről akkor beszélünk, ha a vérben a keringő vörösvérsejt és hemoglobin szint normális alá csökken. A vörösvérsejtek száma és a hemoglobin szint függ az életkortól, a nemtől és az egészségi állapottól is: férfiakban a vörösvérsejtek száma magasabb, mert az androgén hormonok fokozzák a vörösvérsejt-képzést. 70 év felett a hemoglobin-érték csökken és terhességben, valamint újszülött- és csecsemőkorban is kisebb ez az érték.
Hogyan ismerhető fel a vérszegénység?
Általában vérvétel derít fényt a problémára, ezen kívül az alábbi tünetek utalhatnak vérszegénységre:
- Gyengeség, fáradtság, levertség, rossz fizikai terhelhetőség
- Bőr sápadtabb színe
- Időskorban szívelégtelenség tünetei
- Sárgaság
- Lábszárfekély (sarlósejtes vérszegénységben)
Vérszegénységet okozhat, többek között, a vas-, folsavhiány, a B12-vitamin hiánya is.
Vashiányos vérszegénység
A világon a vashiány az egyik leggyakoribb oka a vérszegénységnek. Az átlagos (európai) étrend napi 10-15 mg vasat tartalmaz, ennek kb. 10%-a szívódik fel. Felszívódását segíti a C-vitamin, az aminosavak, gátolják a savkötő anyagok, foszfátok, teák, fertőző betegségek. A hiányos táplálkozáson kívül felszívódási zavar is kiválthatja kialakulását. A vashiány tüneteinek egy része ugyanaz, mint a vérszegénységnek, ezen kívül előfordulhat szédülés, gyakori fejfájás, nyelvgyulladás, és a töredező körmök is erre a problémára utalhatnak.
Hogyan kezelhető a vashiányos vérszegénység?
Szájon át szedhető, valamint injekciós készítményekkel nagyszerűen kezelhető az elváltozás. Nem mindegy azonban, milyen tablettát szedünk! A vaspótlásra alkalmazott szernek jól felszívódónak kell lennie, amely megfelelő nagy adagban tartalmazza a vasat és fontos, hogy megfelelő ideig szedjük!
Az injekciós vaskészítményt csak indokolt esetben alkalmazzák, mivel nem hatékonyabb az előzőnél, és esetleg allergiás szövődmény is kialakulhat. Általában gyomor-bélrendszeri gyulladások megléte esetén rendeli el az orvos beadását, illetve ha az orális készítmények súlyos mellékhatásokat okoznak vagy akkor (például előrehaladott terhességben ), amikor gyors vasraktár-telítés szükséges.
Megfázás gyerekkorban – Fő a megelőzés!
Ahogy beköszönt az ősz, egyre gyakoribbá válnak a felső légúti megbetegedések. Ez nem véletlen, hiszen a nyirkos, hűvös környezet jót tesz a kórokozók szaporodásának és terjedésének. Ráadásul fogékonyabbak is vagyunk a fertőzésekre, hiszen kevesebbet mozgunk és kevesebb vitaminhoz jutunk. Így vannak ezzel a gyerekek is, akiknél nem is olyan nehéz megelőzni a náthát, kezelni pedig szintén könnyű lehet!
A pajzsmirigy-túlműködés tünetei
Pajzsmirigy-túlműködés akkor áll fenn, amikor a pajzsmirigy túl sok hormont termel. Esetenként az egész pajzsmirigy fokozottan működik, azonban van olyan is, hogy a pajzsmirigyben csak egy túlműködő göb van. Sokszor nem derül ki a túlműködés oka, esetenként viszont átmeneti gyulladás húzódik meg a háttérben.
Készüljünk fel időben az őszi-téli megfázásokra!
Ha ősz, akkor megfázás, ezt sajnos sokan tudjuk. Ebben a hűvös és nyirkos időszakban ugyanis könnyebben terjednek a kórokozók, melyek gyorsan okoznak sokszor egészen makacs náthákat. Ha kellően és időben felkészülünk, nem csak megkönnyíthetjük a gyógyulást, de akár meg is úszhatjuk a megfázást – tippjeinkkel ebben próbálunk segíteni!
Vesemedence gyulladás
A vesemedence gyulladás gyakran előfordul, kellemetlen és fájdalmas tünetekkel jár, és ha nem kezeljük megfelelően és minél hamarabb, szövődményeket is okozhat. De mi váltja ki, hogyan jelentkezik, és mit lehet tenni annak érdekében, hogy minél hamarabb elmúljon?
Teljesítménykényszer – Mit lehet tenni ellene?
A teljesítménykényszer a világ fejlődésével egyre nagyobb arányban van jelen az emberek körében, akár már egészen fiatal korban is. De hogyan és miért alakul ki ez a jelenség, mikortól káros és egyáltalán: mit lehet tenni ellene? Megpróbáltuk feltérképezni a problémát és olyan tippeket gyűjtöttünk, melyek segíthetnek enyhíteni.