A vérszegénység vagyis anémia sok embert érint, bár a tünetek alapján nem sokan feltételezik. A fáradékonyság, szédülés, fejfájás, töredező körmök könnyen utalhatnak vashiányos és vérszegény állapotra. Cikkünkből kiderül, milyen tünetekre kell odafigyelnie, miért alakul ki, és mivel előzhető meg.
Mi a vérszegénység?
Vérszegénységről akkor beszélünk, ha a vérben keringő vörösvérsejt és a bennük található hemoglobin (oxigént szállító fehérje) szint a normális alá csökken. A vörösvérsejtek száma és a hemoglobin szint függ az életkortól, a nemtől és az egészségi állapottól is: férfiakban a vörösvérsejtek száma magasabb, mert az androgén hormonok fokozzák a vörösvérsejt-képzést. 70 év felett a hemoglobin-érték csökken, és terhesség alatt, valamint újszülött- és csecsemőkorban is kisebb ez az érték.
Hogyan ismerhető fel a vérszegénység?
Az anémia miatt a sejtekhez jutó oxigén mennyisége kevesebb, vagyis oxigénhiányos állapotok lépnek fel. A tünetek és maga a betegség lassan, lappangva alakul ki, tüneteit nem mindig könnyű beazonosítani. A vérszegénység tünetek közé tartozik a gyakori fáradtság, tompaság, szédelgés, a bőr elhalványodása, sápadtság, ingerlékenység, fejfájás, hajhullás, körömrepedezés, fülzúgás, Vashiányos fajtájánál a nyelési fájdalom, a nyelv égő érzése is tapasztalható. Egyes esetekben kísérhetik emésztőszervi panaszok, mint az étvágytalanság, székrekedés, felpuffadás, hányinger.
BENU Online Gyógyszertár ajánlata:
Bio-C-vitamin tabletta 30x
<p><span>A C-Vitamin fontos antioxidáns. Hozzájárul az immunrendszer védekező képességének fenntartásához és a káros szabadgyökök elleni védelem támogatásához.</span></p>
3 099 Ft
Hogyan diagnosztizálható?
Általában vérvétel derít fényt a problémára, a diagnózis felállítása a szakorvos feladata, miután kikérdezte a beteget, és laboratóriumi vérvétel vizsgálat történt.
A laborvizsgálat fényt derít a vérszegénység mértékére, és okára is, amely háromféle lehet. A vérkép kitér az alakos elemek (vörösvérsejt) állapotára, hogy túl sok pusztul-e el belőlük, tartalmaznak-e elég hemoglobint (vasat), van-e elég B12 vitamin és folsav. A bomló, széteső vörösvértestek után jól kimutatható anyagok lesznek a vérben, ez is látható a laborból, illetve az immunrendszer problémáira utaló ellenanyagok, és védekező fehérvérsejtek is azonosíthatóak.
Egyes esetekben nem elég a vérkép vizsgálat, ha megbúvó betegségek gyanúja áll fenn. Ilyen esetekben az orvos további vizsgálatokat kérhet, mint székletvizsgálat, képalkotó diagnosztika, vagy béltükrözés.
Vashiányos vérszegénység, vagyis csökkent képződés
A világon a vashiány az egyik leggyakoribb oka a vérszegénységnek. Az átlagos (európai) étrend napi 10-15 mg vasat tartalmaz, ennek kb. 10%-a szívódik fel. Felszívódását segíti a C-vitamin, az aminosavak, gátolják a savkötő anyagok, foszfátok, teák, fertőző betegségek. A hiányos táplálkozáson kívül felszívódási zavar is kiválthatja kialakulását.
A vörösvérsejtek képződésének hiánya felléphet a vashiány mellett a B12 vitamin és a folsav hiánya miatt is, Ezek mind adódhatnak felszívódási zavarból, vagy helytelen táplálkozásból, alkoholizmusból, mérgezések vagy immunhiányos állapot miatt. Sajnos a háttérben állhatnak komolyabb betegségek is, mint vesebetegség, daganatos megbetegedés, csontvelőkárosodás, de természetesen nem kell egyből a legrosszabbat feltételezni! Hiánytünetek jelentkezhetnek a terhesség és szoptatás ideje alatt, mivel ilyenkor a szervezetnek megnövekedik az igénye a vas, B12 és folsav iránt.
Hogyan kezelhető a vashiányos vérszegénység?
Szájon át szedhető, valamint injekciós készítményekkel nagyszerűen kezelhető a vashiányos anémia. Nem mindegy azonban, milyen tablettát szedünk! A vaspótlásra alkalmazott szernek jól felszívódónak kell lennie, amely megfelelő nagy adagban tartalmazza a vasat és fontos, hogy megfelelő ideig szedjük!
Az injekciós vaskészítményeket csak indokolt esetben alkalmazzák, mivel nem hatékonyabbak a tablettás változatoknál, sőt allergiás szövődmény is kialakulhat általuk. Általában gyomor-bélrendszeri gyulladások megléte esetén rendeli el az orvos az injekció beadását, illetve ha a szájon át szedhető készítmények súlyos mellékhatásokat okoznak, vagy akkor (például előrehaladott terhességnél ), amikor gyors vasraktár-telítés szükséges.
Az influenza 6 korai tünete
Az influenza korai tüneteinek időben való felismerése megakadályozhatja a vírus terjedését, és elősegítheti a betegség kezelését, mielőtt rosszabbodna. Minden évben heteket vesz el az életünkből, idén ne hagyja, hogy az influenza győzzön!
Gigantizmus – Ha hirtelen túl nagyot nő a gyerek
A gigantizmus, vagy óriásnövés egy gyerekkorban előforduló betegség, amit a növekedési hormon túlzott termelődése okoz. A betegség miatt a gyerekek hirtelen és nagyon megnőnek, aminek kellemetlen következményei is lehetnek. De hogyan állapítható meg ez a jelenség és lehet-e kezelni?
Megfázás gyerekkorban – Fő a megelőzés!
Ahogy beköszönt az ősz, egyre gyakoribbá válnak a felső légúti megbetegedések. Ez nem véletlen, hiszen a nyirkos, hűvös környezet jót tesz a kórokozók szaporodásának és terjedésének. Ráadásul fogékonyabbak is vagyunk a fertőzésekre, hiszen kevesebbet mozgunk és kevesebb vitaminhoz jutunk. Így vannak ezzel a gyerekek is, akiknél nem is olyan nehéz megelőzni a náthát, kezelni pedig szintén könnyű lehet!
A 3 leggyakoribb autoimmun betegség nőknél
Az autoimmun betegségek olyan gyulladásos betegségek, melyeknél a kialakult gyulladásért az immunrendszer hibás működése tehető felelőssé. Most a három, nőket érintő leggyakoribb kórképet mutatjuk be.