Vérszegénység jelei, okai és kezelése

A vérszegénység vagyis anémia sok embert érint, bár a tünetek alapján nem sokan feltételezik. A fáradékonyság, szédülés, fejfájás, töredező körmök könnyen utalhatnak vashiányos és vérszegény állapotra. Cikkünkből kiderül, milyen tünetekre kell odafigyelnie, miért alakul ki, és mivel előzhető meg.

Mi a vérszegénység?

Vérszegénységről akkor beszélünk, ha a vérben keringő vörösvérsejt és a bennük található hemoglobin (oxigént szállító fehérje) szint a normális alá csökken. A vörösvérsejtek száma és a hemoglobin szint függ az életkortól, a nemtől és az egészségi állapottól is: férfiakban a vörösvérsejtek száma magasabb, mert az androgén hormonok fokozzák a vörösvérsejt-képzést. 70 év felett a hemoglobin-érték csökken, és terhesség alatt, valamint újszülött- és csecsemőkorban is kisebb ez az érték.

Hogyan ismerhető fel a vérszegénység?

Az anémia miatt a sejtekhez jutó oxigén mennyisége kevesebb, vagyis oxigénhiányos állapotok lépnek fel. A tünetek és maga a betegség lassan, lappangva alakul ki, tüneteit nem mindig könnyű beazonosítani. A vérszegénység tünetek közé tartozik a gyakori fáradtság, tompaság, szédelgés, a bőr elhalványodása, sápadtság, ingerlékenység, fejfájás, hajhullás, körömrepedezés, fülzúgás, Vashiányos fajtájánál a nyelési fájdalom, a nyelv égő érzése is tapasztalható. Egyes esetekben kísérhetik emésztőszervi panaszok, mint az étvágytalanság, székrekedés, felpuffadás, hányinger.

Hogyan diagnosztizálható?

Általában vérvétel derít fényt a problémára, a diagnózis felállítása a szakorvos feladata, miután kikérdezte a beteget, és laboratóriumi vérvétel vizsgálat történt. A laborvizsgálat fényt derít a vérszegénység mértékére, és okára is, amely háromféle lehet. A vérkép kitér az alakos elemek (vörösvérsejt) állapotára, hogy túl sok pusztul-e el belőlük, tartalmaznak-e elég hemoglobint (vasat), van-e elég B12 vitamin és folsav. A bomló, széteső vörösvértestek után jól kimutatható anyagok lesznek a vérben, ez is látható a laborból, illetve az immunrendszer problémáira utaló ellenanyagok, és védekező fehérvérsejtek is azonosíthatóak. Egyes esetekben nem elég a vérkép vizsgálat, ha megbúvó betegségek gyanúja áll fenn. Ilyen esetekben az orvos további vizsgálatokat kérhet, mint székletvizsgálat, képalkotó diagnosztika, vagy béltükrözés.

Vashiányos vérszegénység, vagyis csökkent képződés

A világon a vashiány az egyik leggyakoribb oka a vérszegénységnek. Az átlagos (európai) étrend napi 10-15 mg vasat tartalmaz, ennek kb. 10%-a szívódik fel. Felszívódását segíti a C-vitamin, az aminosavak, gátolják a savkötő anyagok, foszfátok, teák, fertőző betegségek. A hiányos táplálkozáson kívül felszívódási zavar is kiválthatja kialakulását. A vörösvérsejtek képződésének hiánya felléphet a vashiány mellett a B12 vitamin és a folsav hiánya miatt is, Ezek mind adódhatnak felszívódási zavarból, vagy helytelen táplálkozásból, alkoholizmusból, mérgezések vagy immunhiányos állapot miatt. Sajnos a háttérben állhatnak komolyabb betegségek is, mint vesebetegség, daganatos megbetegedés, csontvelőkárosodás, de természetesen nem kell egyből a legrosszabbat feltételezni! Hiánytünetek jelentkezhetnek a terhesség és szoptatás ideje alatt, mivel ilyenkor a szervezetnek megnövekedik az igénye a vas, B12 és folsav iránt.

Hogyan kezelhető a vashiányos vérszegénység?

Szájon át szedhető, valamint injekciós készítményekkel nagyszerűen kezelhető a vashiányos anémia. Nem mindegy azonban, milyen tablettát szedünk! A vaspótlásra alkalmazott szernek jól felszívódónak kell lennie, amely megfelelő nagy adagban tartalmazza a vasat és fontos, hogy megfelelő ideig szedjük! Az injekciós vaskészítményeket csak indokolt esetben alkalmazzák, mivel nem hatékonyabbak a tablettás változatoknál,  sőt allergiás szövődmény is kialakulhat általuk. Általában gyomor-bélrendszeri gyulladások megléte esetén rendeli el az orvos az injekció beadását, illetve ha a szájon át szedhető készítmények súlyos mellékhatásokat okoznak, vagy akkor (például előrehaladott terhességnél ), amikor gyors vasraktár-telítés szükséges.