Szerzett légúti szűkület okai, kezelése és tünetei

Kialakulása

A hosszú távú, erős dohányzás a legnagyobb ellensége a tüdőnek. Ennek következtében alakulhat ki leggyakrabban a szerzett légúti szűkület is. Tehát minél több cigarettát szív el valaki, annál nagyobb az esélye, hogy COPD alakul ki nála. A COPD-ben a hörgők és hörgőcskék folyamatos gyulladása áll fenn, ami hosszú távon visszafordíthatatlan elváltozásokat okoz a hörgők, hörgőcskék nyálkahártyáján, majd falában, végül a tüdőszövetben. Ha a hörgők gyulladtak, a légutakat bélelő hám megvastagszik, ezért a légutak szűkülnek. Ebben az esetben a nyáktermelés is fokozódott, és az erős nyáktermelés miatt a már egyébként is szűkült légutak még tovább szűkülnek. A COPD-s beteg tüdejében sok egyéb folyamat is zajlik, mely súlyosbítja a visszafordíthatatlan tüneteket. Ilyen például a köhögés, amikor a tüdőben kialakuló légnyomáskiugrások  átszakíthatják a károsodott léghólyagok falát, így nagyobb, a légzőfunkciót ellátni nem tudó, léghólyag jön létre, ami pedig tüdőtágulást okoz.

Okai

A légúti szűkületek nagy többségében dohányzás áll a háttérben, illetve a légszennyeződések is hozzájárulnak a betegség kialakulásához. Előfordul, hogy munkavégzéssel függ össze a légúti szűkület, azaz irritáló gázok és gőzök belégzése miatt alakul ki, például gyárakban. A dohányzók, szivarozók és a passzívan dohányzók, azaz mások füstjét gyakran beszívók fokozottan veszélyeztetettek. A betegség lassan alakul ki, az elváltozások visszafordíthatatlanok, és nehéz tünetmentessé tenni a beteget.

Tünetei

Az ismétlődő vagy szinte folyamatosan fennálló hörghurut, a gyengeség, a fáradékonyság, a nehézlégzés és a dohányzás elég egyértelműek, de  így is számos vizsgálat szükséges, hogy ki lehessen mondani a COPD diagnózisát. A betegséget jellemzi még a fokozott váladékképzés, a köhögés és az erőteljes köpetürítés is. A népesség körülbelül 6 százalékát érinti a betegség, a dohányosoknak közel 20 százalékánál jelentkezik, folyamatos, hosszan tartó dohányzás után.

Diagnózis és kezelés

Légzésfunkciós vizsgálatokkal, mellkasröntgennel, vérgázvizsgálattal és részletes anamnézis (kórtörténet) felvétel segítségével  állapíthatja meg az orvos a betegséget. Kezdeti stádiumban hörgőtágító, gyulladásgátló belélegzendő porok és sprayk, valamint szájon át szedett gyógyszerek segítségével, gyakran csak ezek kombinációjával, elérhető a megfelelő légzésfunkció. Ez sajnos általában nem a teljes tünetmentességet jelenti. Későbbi, romló állapotban oxigénkezelére is szükség lehet. Minden esetben szükséges lenne, hogy a betegek abbahagyják a dohányzást, hogy lassítsák a folyamat előrehaladásának ütemét. A szerzett légúti szűkület dohányzás mentes életmóddal megelőzhető.