Szélütés, agyvérzés, stroke? Mi a különbség?

2017. december 17.

A stroke az agyi infarktusok, az agyvérzés és az agyérgörcs gyűjtőfogalma. A magyar nyelvben szélütésnek, gutaütésnek is nevezzük. Ismerje meg ezeket a veszélyes betegségeket!

Szélütés, agyvérzés, stroke? Mi a különbség?

Szélütés, agyvérzés, stroke? Mi a különbség?

Mi a stroke?

Jelentése agyi érkatasztrófa. Minden olyan esetet, mely az agyi erekben keletkezik ide sorolunk.

A stroke egy “agyi támadás”. Bármikor, bárkivel megtörténhet. Akkor fordul elő, ha az agysejteket megfosztja valami  (vérzés, érelzáródás) az oxigéntől és elkezdenek elhalni. Amikor az agysejtek egy stroke során halnak el, az agynak a terület által szabályozott képességei, mint a memória, vagy az izomszabályozás elvész.

Az agy, amelyet a stroke befolyásolt, függően attól, hogy hol található az agyban a stroke és a károsodás, például problémái lehetnek egy kar vagy láb ideiglenes gyengeségével, mozgatásával, de akár egy életre lebénulhatnak, vagy elveszíthetik a beszédképességüket. Van, aki képes felépülni kisebb stroke után, de az ember 2/3-a, akik agyi érkatasztrófát szenvedtek el, maradandó károsodást szenvednek.

A stroke típusai

Hemorrhagiás stroke

Kétféle stroke létezik, a hemorrhagiás és az ischaemiás. A vérzéses (hemorrhagiás) stroke kevésbé gyakori, valójában csak az összes stroke 15 százaléka, de ezek felelősek a stroke halálesetek mintegy 40 százalékáért.

A vérzéses stroke vagy agyi aneurysma egy ér vagy gyengített véredény szivárgása, megrepedése. Vér áramlik az agyba és duzzanatot és nyomást okoz, így károsítja az agy sejtjeit és szövetét. A hemorrhagiás stroke-on belül is két típus létezik.

Intracerebrális vérzés

A leggyakoribb vérzéses stroke akkor fordul elő, ha az agy belsejében lévő véredény felrobban és a vér a környező agyszövetbe (intracerebális vérzés) szivárog. A vérzés agysejtjeinek halálát okozza, és az agy érintett része nem működik megfelelően. Az ilyen típusú stroke leggyakoribb oka a magas vérnyomás és az öregedő véredények, illetve egy aneurysma megrepedése .

Subarachnoid vérzés

Ez a vérzés úgynevezett pókháló szerű. Ezt a típusú strokeot leggyakrabban egy repedéses aneurysma okozza. Egyéb okai lehetnek: AVM, vérzési rendellenességek, fej sérülés, vérhigítók.

Ischaemiás stroke

Az ischaemiás stroke akkor fordul elő, amikor az agyi eret vérrög blokkolja és a vér nem jut el az agy egyes területeire. A magas vérnyomás az ilyen típusú stroke legfontosabb kockázati tényezője. Az ischaemiás stroke az összes strokeok körülbelül 87% -át teszi ki. Az iszkémiás stroke kétféleképpen fordulhat elő.

Embolikus stroke
Embolikus stroke esetén vérrögképződés vagy plakk fragmentum alakul ki valahol a testben és az agyba utazik. Majd az agyban a vérrög egy olyan véredénybe kerül, amely eléggé kicsi ahhoz, hogy megakadályozza az átjárást. A vérrög ott tartózkodik, blokkolja a véredényt, és túlnyomást okoz. Az embolikus stroke körülbelül 15%-a a pitvari fibrillációban szenvedő emberekben fordul elő. Az ilyen típusú vérrög orvosi jelentése az embolus.

Trombózisos stroke

A trombózisos stroke-ot egy olyan vérrög okozza, amely az agyat vérrel ellátó egyik artériában található. Ezt a típusú stroke-ot általában magas koleszterinszinttel és ateroszklerózisban szenvedőknél látják. A véredényben lévő vérrögképződés orvosi jelentése a trombus.

TIA – Mini stroke

Amikor az agy egy része rövid időre leáll, azt átmeneti ischaemiás rohamnak (TIA) is nevezik, és stroke-szerű tüneteket produkál. Ezek a tünetek 24 óránál rövidebb ideig tartanak. Bár a TIA általában nem okoz maradandó agykárosodást, komoly figyelmeztető jelzés, hogy stroke történhet a jövőben, és nem szabad figyelmen kívül hagyni!

BENU Online Gyógyszertár ajánlata:

A pánikbetegség kezelése

A pánikbetegség kezelése

Erős szívverés, verejtékezés, és olyan érzés, mintha megfulladnánk – ezek a pánikbetegség legtipikusabb tünetei, melyekhez gyakran halálfélelem és szorongás is társul. Alább taglaljuk, milyen kezelési módok léteznek rá.

A bipoláris zavar fázisai3

A bipoláris zavar fázisai

A bipoláris zavarral küszködő ember rendkívül szélsőséges érzelmi hullámzásokon és hangulatingadozáson megy keresztül, melytől nem csak ő szenved, de a környezete is.

Mi állhat a pánikbetegség hátterében?2

Mi állhat a pánikbetegség hátterében?

A pánikbetegség a legfélelmetesebb pszichés zavarok egyike. Fontos, hogy elkülönítsük a pánikrohamtól. Utóbbit élete során az emberek 10%-a legalább egyszer átéli. Pánikbetegségről akkor beszélünk ha a pánikrohamok többször ismétlődnek.

A skizofrénia okai – Mi állhat a betegség hátterében?

A skizofrénia okai – Mi állhat a betegség hátterében?

Magyarországon több mint nyolcvanezer ember szenved ebben a mentális betegségben, aminek kiváltó okai nagyon összetettek. Lássuk, hogy mi vezethet a skizofrénia kialakulásához.

A vertigó leggyakoribb okai

A vertigó leggyakoribb okai

Vertigónak nevezzük a hirtelen szédülést vagy váratlan helyzetben történő egyensúlyvesztést, ami bár félelmetes érzés, és bizonyos élethelyzetekben veszélyes lehet, nem számít külön betegségnek, hanem más problémák tüneteként jelentkezhet.

Összes cikk Egészség A-Z témában