Ezek a teendők mérgezés esetén

Mérgezésről tulajdonképpen akkor beszélünk, amikor egy a szervezetbe kerülő anyag testünk normális működését átmenetileg vagy akár tartósan megváltoztatja és ennek következtében zavart szenved az életfunkciók egy része. Egy mérgezés lehet nagyon enyhe lefolyású, de súlyos esetben halálos kimenetelű is. A méreg érkezhet a külvilágból, ilyekor exogén mérgezésről beszélünk, de okozhatja anyagcsere-zavar is, amit endogén mérgezésnek hívunk. Mi most azokat a fontos teendőket vettük számba, melyekkel egy exogén mérgezésnél azonnal segíthetünk a betegnek.

Elsősegély mérgezésnél

Az első és legfontosabb: HÍVJUNK AZONNAL MENTŐT!

Ha a sérült eszméletlen, ne adjunk neki semmit szájon át, ne is hánytassuk meg, hanem helyezzük stabil oldalfekvésbe. Ha eszméleténél van, akkor pedig kérdezzük ki, hogy kiderüljön, milyen és mennyi méreganyag került a szervezetébe. Ellenőrizhetjük azt is, nincs-e égési sérülés a száján, nyelvén vagy torkán, hogy kizárjuk vagy megerősítsük a maró anyag fogyasztását. Fontos, hogy mikor próbáljuk megállapítani a mérgezés okát, semmiképp ne érintkezzünk a mérgező anyaggal! Amennyiben lehetséges, a méregből is vegyünk mintát a helyszínen. Addig pedig, míg a mentő megérkezik, különböző mérgezéseknél a következőket tehetjük:

Gázmérgezések

Nyissunk ablakot, ha lehetséges, szüntessük meg a gáz légtérbe való kerülését!

Ebben az esetben lényeges a saját magunk védelme is, így csak nagyon körültekintően, lehetőleg védőfelszerelésben távolítsuk el elsőként a sérültet a veszélyes helyről és vigyük a friss levegőre. Egyedül soha ne próbálkozzunk ezzel és csak addig maradjunk a helyiségben, míg vissza tudjuk tartani a lélegzetünket. Mivel ilyen mérgezésnél a nyálkahártya megduzzadása miatt nagy a fulladás veszélye, ne hagyjuk beszélni és mozogni a beteget, figyeljük a pulzusát és légzését.

Maró hatású mérgek, kőolajszármazékok

Át kell öblíteni a beteg száját, de hánytatni nem szabad! Ezután, ha sikerült megállapítani, milyen anyagról van szó, akkor eszerint semlegesíthetjük a mérget. Sav esetén adjunk 1-2 pohár tejet (ennek fájdalomcsillapító hatása is van), ammónia vagy tisztító folyadék esetén 1-2 pohár vizet, lúg vagy klór esetén pedig ne adjunk szájon át semmit. Kőolajszármazékoknál se hánytassuk a beteget, mert gőzük a tüdőben okozhat károsodást és itt se adjunk inkább semmit a sérültnek. Ha súlyos a mérgezés, ne tegyünk semmit a mentő megérkezéséig!

Nem maró hatású és nem kőolajszármazék mérgek

Ez lehet például alkohol, gyógyszer, vagy akár mérgező növény, gomba. Ilyenkor kaphat a beteg 1-2 pohár vizet, utána közvetlenül pedig meg kell hánytatni, hogy a mérgező anyagból minél kevesebb szívódjon fel.

Ételmérgezés

Ételmérgezést baktériumokkal fertőzött, vagy romlott étel okozhat. Ennek tünetei a hányás, fejfájás, hasmenés, láz, hidegrázás. Ezek a tünetek nagyon hamar jelentkeznek. Amíg várjuk a mentőt, helyezzük a beteget nyugalomba!