A limfómák kialakulása és tünetei

A limfómák tehát a nyirokrendszerben kialakuló daganatos megbetegedések, melyek tulajdonképpen a nyirokszövet sejtjeinek, a limfocitáknak a rosszindulatú daganatos burjánzása. A limfómáknak két nagy típusát különítjük el, eszerint létezik a Hodgkin és a non-Hodgkin-limfómák nagy csoportja. Utóbbiba több, mint 25 eltérő változat tartozik és olyan 70%-ban kialakulásukért a B limfociták burjánzása felelős.

Kiváltó okok

Nem tudjuk biztosan, hogy a limfómák keletkezését mi indítja el. Igaz ugyan, hogy bizonyos vírus vagy bakteriális fertőzések felelőssé tehetők egyes esetekben. Ilyen például  az EBV vírus jelenléte illetve  a HTLV, a HIV, a Herpesz vírus, vagy a Helicobacter pylori fertőzés.

Tünetek

A limfómák az esetek túlnyomó többségében a nyirokcsomókat érintik. Kisebb arányban fordulhatnak elő a lép, a máj, illetve a gyomor-bélrendszer nyirokszöveteiben, de ismerünk olyan változatot is, amely a bőrt érinti. Legfőbb tünetük a sokáig fájdalmat nem okozó nyirokcsomó duzzanat, amit éppen ezért gyakran rutinvizsgálatok során fedeznek csak fel. Attól függően, hogy a daganat hol helyezkedik el, a többi tünet úgy változik. A nyakon, a lágyéki régióban vagy a hónaljban kialakuló daganat gyorsan növekszik, ha érinti az idegrendszert, akkor hányást, fejfájást, de agyidegbénulást is okozhat. A mellkasban növekvő tumor nehezíti a légzést, köhögést eredményez és mellkasi fájdalmat. Ha a hasi régióban lép fel a betegség, akkor hasi fájdalommal jár egy idő után, emésztési zavarokat és puffadást okoz, gyakori hányingert vált ki. Amennyiben a csontvelőt is érinti a limfóma, vérszegénység jelentkezik és váratlan fertőzések fordulnak elő. A limfómák ugyan az idősebbeknél gyakrabban fordulnak elő, de bármilyen életkorban kialakulhatnak. Fontos, hogy időben felismerjük őket, és idejében megkezdődjön a megfelelő kezelés.