A jóléti társadalmakban a lakosság több mint fele kisebb-nagyobb mértékben elhízott, s bár sokan ismerik a kövérséghez leggyakrabban társuló szövődmények, mint az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a rák, a cukorbetegség / diabétesz, a porckopás rizikóját, mégis hajlamosak legyinteni rájuk, míg konkrétan be nem következik a baj.
Az orvosi értelemben vett elhízás a BMI, azaz Body Mass Index értéke alapján (kg/m2) állapítható meg: optimálisan 18-25 közt van. 25-30 közt túlsúlyról, 30 felett pedig elhízásról, ezen belül 40 felett kóros elhízásról beszélünk.
A kövérség hátterében számos ok állhat, amelyet a tervezett fogyókúra előtt mindenképpen fel kell göngyölíteni, és kezelni, máskülönben nem érhető el tartós eredmény. Ilyenek többek közt a cukorbetegség, örökletes kórképek, stresszevés, pszichés környezet.
A túlsúlyos emberek időről időre gyakran kezdenek ilyen-olyan fogyókúrába, netán koplalásba, amelyet feladva nem ritkán a leadott kilóknál jóval több szedődik vissza. Ez a jól ismert „jojó”-effektus, melynek kivédéséhez gondosan felépített terv, teljes életmódváltás szükséges.
A sikeres fogyókúra egyik sarokköve a reális cél kitűzése: ezt pedig érdemes szakorvosra bízni, máskülönben egy idő után csalódás, kudarcélmény következhet be. A napi kalóriabevitelt kornak, nemnek, a végzett fizikai aktivitásnak megfelelően kell kiszámolni, s az ehhez szükséges étrend összeállításához dietetikus segítsége is igénybevehető. E mellé mindenképpen szükséges a rendszeres, napi szintű testedzés, pihentető alvás beiktatása is.
A helyes táplálkozás (bő folyadék, só-, zsír-, fűszer- és cukorszegény diéta, állati zsír helyettesítése növényi olajokkal, stb.) mellett sokan próbálkoznak a gyógyszeres testsúlycsökkentéssel is. Ezen készítmények egy része számos forrásból beszerezhető, de vigyázni kell velük, mert többüket hivatalosan betiltották (pl. sibutramine). Minden esetben érdemes csak gyógyszertárban elérhető, tehát biztonságos készítményeket választani, nem szólva arról, hogy a patikákban személyre szabott felvilágosítást is kaphatunk.
Súlyosabb esetekben műtéti beavatkozások is vállalhatók, melyekkel igencsak jó eredményeket lehet elérni, természetesen csak a megfelelő étrend, és életmód betartása mellett. Megoldás lehet a gyomorballon behelyezése, ami kb. 6 hónapig marad benn; a gyomorgyűrű felhelyezése, vagy éppen a gyomor és a vékonybél, utóbbi, mint felszívófelület egy részének teljes műtéti kiiktatása. Közös cél a gyomor befogadóképességének minimalizálása, ezáltal az étvágy csökkentése. Elengedhetetlen a rendszeres szakorvosi konzultáció és laborkontrollok, az esetleges tápanyaghiányok mihamarabbi kiszűrésére és kezelésére.
