„
Amikor ezt a tanulmányt terveztük, azt vártuk, hogy a vörös hús jóval károsabb hatással lesz a koleszterinszintre, mint a fehér hús, és meglepődtünk, amikor nem ez derült ki. Hatásuk a koleszterinre azonos, ha a telített zsírszintek azonosak” – mondta Ronald Krauss professzor, az American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban közzétett tanulmány egyik szerzője, az artériafal megkeményedéséből adódó érelmeszesedéssel foglalkozó kutatóközpontjának igazgatója.
Egészségünk szempontjából korábban a sötétebb árnyalatú húsnak meglehetősen rossz volt a megítélése, elsősorban azért, mert ezeknek a húsdaraboknak magasabb a zsír és alacsonyabb a fehérjetartalma. Azonban a myoglobinnak köszönhetően a sötétebb hús nemcsak oxigénben gazdagabb, de tápanyagokban is. A vörös húsokban több a cink, a riboflavin, a niacin, a folát, a szelén, a foszfor, az A- és a K-vitamin, mint a fehér húsokban. Az egészséges táplálkozás szempontjából a sötétebb árnyalatú szárnyashúsok fogyasztása tehát egészségesebbnek volt tekinthető, legalábbis ami a tápanyagokat illeti. Általánosságban a fehér húsok jóval soványabbak és a fehérjetartalmuk is magasabb.
A friss kutatás szerint azonban a növényi fehérjék a legegészségesebbek a koleszterint tekintve. A vörös hús fogyasztás népszerűtlenné vált az elmúlt néhány évtizedben, amikor kapcsolatba hozták a szív- és érrendszeri betegségek növekvő kockázatával. Az amerikai kormány étrendi ajánlásai a baromfifogyasztást bátorították, mint a vörös húsnál egészségesebb alternatívát. Egészen eddig nem volt azonban átfogó összehasonlítás a vörös, a fehér hús és a nem hústermékekből származó fehérjék hatásáról a koleszterinszintre. A nem hús eredetű fehérjék, a zöldségekből, tejtermékekből és hüvelyesekből származó fehérjék bizonyultak a legelőnyösebbnek a koleszterint illetően.
Amellett, hogy a tudatos zöldség- és gyümölcsfogyasztással növeli az ember a szervezetébe bevitt hasznos ásványi anyagok mennyiségét, magas vérnyomás esetén jobb lemondani a nátriummal teli ételekről, alapanyagokról is. Az irányadó napi beviteli érték felnőttek számára nagyjából 2,4 gramm nátrium, azaz körülbelül 6 gramm só.