A túlsúly, mint rizikófaktor.
Magas vérnyomás: testtömeg növekedésével a zsírszövet felszaporodik. Testünk többi részéhez hasonlóan, a zsírszövetnek is oxigénre és tápanyagban gazdag vérre van szüksége. Az oxigén és a tápanyagigény növekedésével a keringő vér mennyisége is növekszik, egyre több vért kell a verőereken át keringetni, így megemelkedik az artériák falára nehezedő nyomás.
Diabétesz: az elhízás a 2-es típusú diabétesz kialakulásának egyik fő oka. A testben lévő nagy zsírszövet érzéketlenné teheti a szervezetet az inzulinnal szemben, ezáltal a cukor a vérben marad, magasan tartva a vércukorszintet, ennek pedig számos káros következménye van.
Koszorúér-betegségek: a szívellátó koszorúerek falában felhalmozódó zsír elmeszesedő lerakódásokká változik, ezeken a véralvadék is kiválhat. Kezeletlen esetben idővel a lerakódások szűkítik az ereket, így egyre kevesebb vér jut a sok oxigént igénylő szívizmba. A csökkent vérellátás a szívizomsejtek oxigén és tápanyagellátását rontja. A szívizomsejtek oxigén és tápanyagellátása meg is szűnhet, ha az őket ellátó artéria elzáródik. Ezáltal szívizom elhalás jöhet létre, ekkor beszélünk szívinfarktusról.
Stroke: az érelmeszesedés megfigyelhető az agy táplálását végző artériákon is. Ha egy agyterület kevés oxigént és tápanyagot kap, az könnyen stroke-ot, agyi érkatasztrófát, -infarktust eredményezhet.
Oszteoartritisz: csont- és ízületi gyulladásról van szó, egyfajta mozgásszervi megbetegedés, mely főleg a térdeket, és a gerincet érinti. Magyarázata egyszerű, minél nagyobb a testtömeg, annál nagyobb terhelés éri az ízületeket, a porcokat és általában az egész vázrendszert, negatívan serkenti az ízületi fájdalmat, valamint a merevségérzést.
Alvási apnoé: nagy kockázatú kórállapot, az érintett túlsúlyos egyénnek alvás közben időközönként kimarad a légzése és nem mellesleg hangosan horkol. A garat elzáródik, mely sűrű éjszakai ébredésekhez, ezáltal nappali kimerültséghez vezet. Az alvási apnoéban szenvedő betegek döntő többsége túlsúllyal küzd.
Daganat: sokféle ráktípust hoztak összefüggésbe az elhízással, így a vastagbél-, a nyelőcső, a vese, a mell- és a prosztatadaganattal.
A máj zsíros elfajulása: elhízás során a zsír a májban is felgyülemlik. Súlyos elhízás zavarja a máj működését, melynek során májzsugor is kialakulhat, még akkor is, ha az egyén csak mértékletesen fogyaszt alkoholt.
Epehólyag betegség: a túlsúlyos egyének koleszterinszintje az esetek többségében magasabb, így náluk nagyobb az epekő kialakulásának rizikója.
