Az allergiás sokk a szervezet túlzott reakciója egy általa veszélyesnek vélt anyagra. Az anafilaxiás sokk leggyakoribb kiváltó okai közé a rovarmérgeket, az élelmiszereket és a gyógyszereket soroljuk. Súlyos esetben leállhat az érintett légzése és keringése.
Mi történik a szervezetben egy anafilaxiás sokk esetén?
Egy anafilaxiás sokk esetén az allergénnel történő érintkezést követően rövid időn belül jelentkeznek az első tünetek, melyek közül az allergiás bőrreakciót látjuk általában legelőször. Ide soroljuk a csalánkiütések megjelenését, melyek viszketnek, és gyorsan szétterjednek a bőrön. Az arcon gyakran megduzzadnak a szemhéjak és az ajkak, a gége, de az allergén bevitelének akár émelygés, hányás, hasfájás és hasmenés is lehet a következménye. A kezek, a talpak vagy az intim területek viszketése, az orrfolyás vagy egy meghatározhatatlan félelemérzet is előjelei lehetnek egy súlyos reakciónak. A hirtelen fellépő rekedtség, köhögés, szapora légzés, sípoló levegővétel vagy légszomj pedig arra utalhatnak, hogy a légutak kezdenek beszűkülni.
Az anafilaxiás sokk esetén nem csupán a szívverés lehet szaporább, hanem ezzel együtt lecsökkenhet a vérnyomás, aminek ájulás lehet a következménye. Amennyiben pár perc elteltével két szerven is jelentkeznek tünetek, például a bőrön és a légutakban, akkor súlyos anafilaxiáról beszélünk.
Anafilaxiás reakciót kiváltó allergének
A legtipikusabb kiváltó allergének közé soroljuk a darazsak, a méhek és a lódarazsak mérgét. A fájdalomcsillapítók, az antibiotikumok és röntgenhez szükséges kontrasztanyagok, illetve az érzéstelenítők is válthatnak ki ilyen súlyos reakciót, de a mogyoróra, halra, kagylófélékre, zellerre és szójára allergiás személyek is nagyobb veszélynek vannak kitéve.
Ezeken kívül más kísérő tényezők is elősegíthetik az allergiás reakciót. Egyes emberek például a búzára allergiások, ennek ellenére ehetnek fehér kenyeret anélkül, hogy panaszaik jelentkeznének. Azonban ha utána sportolnak, akkor már jelentkeznek tünetek. Ilyen esetben testmozgás okozta anafilaxiáról beszélnek a szakemberek. Kísérő tényezők lehetnek a stressz, a lelki terhek, az alkoholfogyasztás, a fertőzések vagy más allergénekkel történő terhelés.
Anafilaxiás sokk tünetei
A legtöbb esetben a bőrt, a légutakat, az emésztést és a szív- és érrendszert érintik a tünetek. Egy kezdetleges anafilaxiás sokk előjelei közé az alábbi tünetek tartoznak:
- Kaparó torok
- Köhögés
- Behatárolhatatlan félelemérzet
- A bőr kiterjedt vörösödése
- Hólyagok a bőrön
- Duzzanatok a bőrön
- Hasi görcsök
- Viszketés az intim területeken
- A száj, a kezek és a fej viszketése
- Vérnyomásesés
- Ájulás és gyengeség
Kicsi gyerekek eleinte nem tudják megnevezni a panaszokat, azonban az ő esetükben nagyon feltünők a viselkedésükben történő változások, például a nyugtalanság és a félénkség.
Az egyértelműbb jelek közé soroljuk az alábbiakat:
- A légutak beszűkülése következtében jelentkező légszomj
- Szapora szívverés
- Hideg bőr
- Vérnyomásesés
- Szívritmus zavarok
A sokk következtében eszméletvesztés, a keringés összeomlása és a légzés leállása is bekövetkezhet. Az anafilaxiás sokk nem sokkal az allergének történő érintkezést követően jelentkezik, ezért olyan fontos a gyors cselekvés. Ha az érintett nem érintkezik tovább az allergénnel, akkor 30-60 perc alatt éri el tetőpontját a sokk.
Az anafilaxiás roham lefolyása
Az anafilaxiás sokk lefolyásának 4 stádiumát különböztetjük meg.
#1 stádium
Az érintettnél enyhe panaszok jelentkeznek, melyek szédüléssel és fejfájással társulnak. Az olyan bőrreakciók megjelenése is gyakori, mint a viszketés, a kivörösödött és meleg bőr, a csalánkiütés. Ez az állapot még nem életveszélyes, azonban kezelést igényel, ugyanis bármikor súlyosbodhatnak a panaszok.
#2 stádium
Ebben a stádiumban szintén jelentkeznek az előbb említett tünetek, de továbbá olyan panaszok is megjelennek, mint a légszomj, vérnyomásesés és a szapora szívverés. Az émelygés, hányás és szédülés is viszonylag gyakori jelenség.
#3 stádium
Az első és második stádium tünetein kívül – melyek fokozódnak – rekedtség, álmosság és félelem is jelentkezik, illetve Quincke-ödéma is keletkezhet, mely a gége súlyos duzzanatát jelenti.
#4 stádium
A sokk tetőpontján bekövetkezik a légzés, a szív és a keringés leállása. Az érintettek már nem tudják tartani a vizeletet és a székletet.
A diagnózis felállítása
Az anafilaxiás sokk megállapítása viszonylag egyszerű, hiszen a jelentkező tünetek jellegzetesek. A sokkot kiváltó okok feltérképezése rendkívül fontos, így az érintetteknek mindenféleképp fel kell keresniük egy allergológust, aki speciális tesztekkel és egy részletes anamnézissel fényt deríthet arra, hogy mi okozta az anafilaxiás sokkot. Ehhez a legtöbb esetben vérvételt javasolnak, ugyanis ezzel ki lehet mutatni az antitesteket. (A Prick teszt súlyos anafilaxia esetén tilos, mivel ez is kiválthatja a reakciót.) A kutatást az nehezítheti, ha az anafilaxiás reakció csak egy kísérő tényezővel együtt jelentkezik.
