Az azelasztin-hidroklorid gátolja a hisztamin működését, így meggátolja többek között az orrnyálkahártya megduzzadását, a fokozott orrváladékozást és a kínzó tüsszögési ingert.
A szagérzékelés nagy mértékben gazdagítja az életünket, pont emiatt tűnhet fel rögtön, ha megváltoztak észlelési képességeink. A szaglás elvesztése lehet teljes vagy részleges, néha visszafordíthatatlan, de okozhatja múló betegség is.
Ha folyik az orra és rossz a közérzete, sokan megfázásra gyanakszanak és egy meleg teával illetve néhány nap pihenéssel kúrálják ki magukat. Milyen tünetek igazolják ezt és mik azok, amikkel már orvoshoz kell fordulni?
A szénanátha okozta kellemetlen tüntetek ellen gyógyszereket szoktunk segítségül hívni, pedig számos más megoldás is létezik. Cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen természetes gyógymódok léteznek.
Sokak életét megnehezíti pollenszezonban a parlagfű. A BENU cikkéből kiderül, mit lehet tenni ellene.
Az utóbbi években egyre emelkedik az allergiások száma, ennek ellenére sok esetben nem tudjuk pontosan, hogy mi zajlik le ilyenkor a szervezetünkben.
Az anafilaxiás sokk ismeretével elkerülhetjük az allergiás rohamot, és szükség esetén segíthetünk másokon vagy magunkon. Cikkünk körbejárja a témát.
Az allergia civilizációs betegségnek tekinthető, mert előfordulási gyakorisága elsősorban a fejlett országokban igen magas. Az alábbiakban sorra vesszük az allergiás kórképeket az ételallergiától a kontaktallergián át a pollenallergiáig.
A gyenge immunrendszerrel rendelkező személyek köztudottan sokkal előbb lesznek betegek, hiszen könnyebben kapnak el fertőzéseket. Az allergia hátterében ellenben egy működőképes, ám rosszul reagáló immunrendszer áll, ami a saját vagy épp ártalmatlan anyagok ellen kezd védekezésbe.
Az allergia gyakorisága jelentősen megnőtt az utóbbi évtizedekben, ami elsősorban a környezeti változások következménye, de szükséges hozzá a genetikai hajlam is. Cikkünkben összegyűjtöttük a legritkább és a leggyakoribb allergiákat, így alábbiakban például olvashatunk víz- és hidegallergiáról is.
