3 kérdés – 3 válasz az anyagcseréről

2017. április 25.

Kapcsolódó tünetek:

felfúvódás, hasmenés, székrekedés

Mi az anyagcsere szerepe, milyen tényezők befolyásolják az anyagcsere egyensúlyát, kinek mekkora az alapanyagcseréje?

Mi az anyagcsere?

Anyagcserének (más néven metabolizmusnak) nevezzük mindazokat a kémiai reakciókat, biokémiai folyamatokat, melyek során a szervezetbe bekerülő, vagy ott raktározódó anyagok lebomlanak, energiát termelnek, illetve egymásba átalakulnak, azaz új anyagok szintetizálódnak belőlük. Az anyagcsere egyensúlya az építő (anabolizmus), és a lebontó (katabolizmus) folyamatok egymáshoz való viszonyán alapul. Fejlődő, fiatal sejtekben az anabolikus folyamatok dominálnak a katabolikus folyamatokhoz képest. Az anabolizmus során egyszerű vegyületekből (például aminosavakból, zsírsavakból) összetett makromolekulák (poliszacharidok, fehérjék, nukleinsavak) képződnek. A katabolikus reakciókban a táplálék molekulái (szénhidrátok, fehérjék és zsírok) vagy a tárolt tartalékok bomlanak le.

Az építő folyamatokhoz, azaz a környezetből felvett anyagok sejtekbe épüléséhez általában energiára van szükség, míg a lebontó folyamatok során egyrészt hasznosítható építőkövek jönnek létre, másrészt energia termelődik. Az anyagcsere folyamatokban a különféle enzimeknek meghatározó szerepük van. A sejtszintű anyagcsere folyamata során a szénhidrátok, zsírok, és részben fehérjék széndioxiddá és vízzé alakulnak, miközben energia termelődik. A tápanyagok égése során 1 g fehérjéből 4,1 kcal (17 kJ), 1 g zsírból  9,3 kcal (38,9 kJ), 1 g szénhidrátból 4,1 kcal (17 kJ), 1 g alkoholból pedig 7,1 kcal (28 kJ) energia szabadul fel.

Mi az anyagcsere szerepe?

Biológiai energia felhasználásával történik a szervezet különböző anyagainak (például az enzimeknek, a hormonoknak, a vérnek) a képzése, a sejtek lebontása és újraképzése, az állandó testhőmérséklet, a szervezetben lezajló folyamatok egyensúlyának, működésének fenntartása. Energia szükséges ahhoz is, hogy mozogni tudjunk, elvégezzük megszokott tevékenységünket, dolgozzunk, sportoljunk, szervezetünk megvédje magát a különböző külső, belső behatásoktól, ártalmaktól, vagy ha már megtörtént a megbetegedés, akkor a gyógyulási folyamathoz. Az anyagcsere az életfolyamatok fenntartásához és zavartalan működéséhez, azaz az életfunkciók biztosításához nélkülözhetetlen “biológiai” energia előállításáért felelős folyamat.

Kinek mekkora az alapanyagcseréje?

Az alapanyagcsere az az energiamennyiség, amely az alap életfolyamatok fenntartásához szükséges, ha az egyén teljes fizikai és szellemi nyugalmi állapotban van, legalább 12 órával az utolsó étkezés után, semleges külső hőmérsékleten.  A nyugalmi anyagcsere (RMR, Resting Metabolic Rate) viszont a nap bármely időszakában mérhető, 3-4 órával az utolsó étkezést követően. A nyugalmi anyagcsere az alap anyagcserénél kb. 3-5 %-kal nagyobb értéket mutat. Az alapanyagcserének biztosítania kell az alap életfunkciókat, azaz a szívműködést, a légzést, a testhőmérsékletet, az izomtónust, az iontranszportot, idegi működéseket. Az alapanyagcserét pontosan laboratóriumi körülmények között lehet meghatározni, de egészséges felnőtt embereknél alkalmazhatjuk az alábbi, egyszerűsített kiszámolási módot is: Nőknél 700 + (7x testsúlykg), férfiaknál 900 + (10x testsúlykg). Azaz például egy 65 kg nő alapanyagcseréje 700+(7×65) = 1155 kcal, míg egy 80 kg-os férfi alapanyagcseréje 900+ (10×80) = 1700 kcal megközelítőleg. Az alapanyagcsere meghatározás a WHO formula alapján, korcsoportok szerint számolva még tovább pontosítható.

Természetesen a szervezet teljes energiaszükséglete nagyobb, mint az alapanyagcsere, hiszen a mindennapi életritmusunkhoz más tevékenységekre – például munkavégzés, szórakozás, sportolás, tanulás, stb. – is szükség van. Mindezek figyelembe vételével az egyén napi energiaszükségletét az alapanyagcsere és az eltérő intenzitású fizikai aktivitás közösen határozza meg.

Emésztést segítő vagy méregtelenítő? Van különbség

Emésztést segítő vagy méregtelenítő? Van különbség

Az emésztést segítő készítményeket és a méregtelenítés fogalmát sokszor kötjük össze. Nem teljesen hibás az asszociáció, hiszen a jó emésztésnek és a méregtelenítés folyamatának van köze egymáshoz. De van köztük különbség.

Székrekedés gyerekkorban – Így segíthetünk rajta

Székrekedés gyerekkorban – Így segíthetünk rajta

A székrekedés minden életkorban kellemetlen, és tartóssága esetén szövődményekkel járó jelenség. A legkisebbek számára pedig különösen veszélyes lehet.

5 emésztést segítő olaj

5 emésztést segítő olaj

Azt mindenki tudja, hogy az emésztés komoly szerepet játszik szervezetünk működésében, de sokan nem értik pontosan annak működését. Pedig emésztőrendszerünk karbantartása fontosabb, mint gondolnánk.

Hasfogók használata – tippek és tudnivalók

Hasfogók használata – tippek és tudnivalók

A hasmenés általában mindenkit a legrosszabb pillanatban kap el, emiatt sokan rögtön hasfogó gyógyszerekért nyúlnak. Ez azonban nem mindig jó megoldás, hiszen például stressz vagy izgalom okozta problémánál nem feltétlen kell beavatkoznunk.

vakbélgyulladás tünetei

Mit tegyünk vakbélgyulladás esetén?

Melyek a vakbélgyulladás tünetei és mikor forduljunk orvoshoz? Egyáltalán mi is az orvosi nevén heveny féregnyúlvány gyulladás vagy más néven appendicitis acuta?

Összes cikk Egészség A-Z témában