A rekedtség lehetséges okai

A rekedtség talán leggyakoribb okai között találjuk az akut gégegyulladást. Ebben az esetben rekedtség a duzzadt hangszalagok az okai. A betegség kiváltó oka az esetek többségében vírusfertőzés. A rekedtség súlyosbodhat, ha a hangszalagok nagyobb igénybevételnek vannak kitéve a gyulladás idején (hangos beszéd, kiabálás, stb.).

A hangszalagokon lehetnek jóindulatú elváltozások is, melyek okozhatnak rekedtséget, például a hangszalag csomók, polipok és ciszták.

A reflux betegség (GERD) is kiválthat rekedtséget, ilyenkor a gyomor savas a nyelőcsövet és a hangszalagokat irritálva rekedtséget okoz. A hang tipikusan reggel a legrekedtebb, a nap folyamán fokozatosan javul. Gombócérzés is lehet a torokban, ez krákogást válthat ki.

Laryngopharyngeális reflux (LERD) esetén a savtartalom feljut a nyelőcső felső záróizmához, így bejuthat a garatba, gégébe és a tüdőbe. LERD esetén a savas felböfögés és a gyomortáji fájdalom sokszor nem lép fel tünetként.

Nem meglepő módon a dohányzás is okozhat rekedtséget, és hajlamosít gégerák kialakulására is, ebből kifolyólag, ha dohányosként rekedtséget tapasztal, sürgős fül-orr-gégészeti vizsgálat válik szükségessé.

Kevés szó esik ugyan róla, de egyes ideggyógyászati problémák szintén kiválthatnak rekedtséget, ilyen a Parkinson-kór, vagy a stroke. Ha a rekedtség három hónapnál tovább fennáll, és nem bizonyosodik be fül-orr-gégészeti vagy gasztroenterológiai (reflux) ok, mindenképp ideggyógyászati kivizsgálás javasolt.

Mi okozhat még rekedtséget?

• pajzsmirigy-megnagyobbodás,
• allergia,
• gégerák.

Hogyan kezeljük?

A rekedtség kezelése függ attól, mi váltja ki. Ha egyszerű fertőzés okozza, rövid idő alatt magától, esetleg antibiotikum szedésével gyógyul. Reflux esetén savtermelődést gátló szerek adása javallott.

Bizonyos esetekben műtétre is szükség lehet, így például a hangszalagciszták, csomók esetén. Daganatos elváltozások esetén nemcsak sebészi, hanem onkológiai kezelés is a terápia része lehet.

Mikor keressen fel fül-orr-gégészt?

• Ha a rekedtség 3 hétnél tovább áll fenn (főleg, ha dohányzik!);
• Ha a köhögés, véres köpet is tapasztalható;
• Ha nyelési nehezítettség is társul hozzá;
• Ha a nyakon csomó tapintható;
• Hangképzési zavarok esetén;
• Ha fájdalmas a nyelés vagy a beszéd;